MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-12-02 648. öe. - 1982_VB 648/94

- 11 = Az uj vállalkozási formáknál a munkaidő utáni munkavállalás a jellemző. A munkában eltöltött idő a törvényesnél hosszabb. Főállás esetén ez napi lo-12 óra, egyéb jogviszony esetében 5-6 óra. A munkaidő beosztás nem egyenletes. = Az uj vállalkozási formákban végzett munka már érezteti kapacitásbővítő hatását, elősegiti a vállalati,szövetkezeti tervek teljesítését, a háttéripar tevékenységének bővülését. = Az uj vállalkozási formák - elsősorban a vállalati gazdasági munkaközösségeknél felszinre hozzák a szervezetlenséget, vállalaton belüli teljesítmény hiányt. Van már példa arra,hogy az állami vállalatokon és szövetkezeteken belül alakult kisvállalkozás keretében végzett munka jobban szervezett, jövedelmezőbb. = Az uj vállalkozási formáknál a saját erők bevonása kisebb mértékben valósult meg, mint amit az indulásnál feltételeztünk. - A közvélemény tájékoztatását a túlzott, irreális várakozások megszüntetését, jelentősen segitette a pártszervezetek, a párttagok, a társadalmi szervek felvilágosító, agitációs tevékenysége. A politikai előkészítést azonban jelentősen hátráltattá,zavarta, hogy a jogi, közgazdasági szabályozás és a főhatóságok irányelvei - az indításhoz képest - későn jelentek meg. Mai ismereteink szerint kezd kialakulni egy reálisabb megitélés, a mellett, hogy még napjainkban is ellentmondásos véleményekkel, megjegyzésekkel lehet találkozni. - A kisüzemi szervezeti formák iránt az érdeklődés a fővárosban lényegesen nagyobb, mint a hagyományos mezőgazdasági területeken, ahol a háztáji és kisegitő gazdaságok megfelelő feltételeket, munkát biztosítanak a vállalkozók számára. A dolgozók kezdeti nagyfokú érdeklődése mögött azonban nem minden esetben áll valós vállalkozási szándék. Gyakori jelenség jelenleg is, hogy az érdeklődők, akik könnyű pénzszerzést remélnek, az ár és pénzügyi feltételek ismeretében elállnak a vállalkozástól. - Az első két hónapban uj szervezeti formák elsősorban szellemi foglalkozásra alakultak, a leginkább mozgékony műszaki értelmiség körében, ahol a kontár fusi tevékenység végzésének lehetősége nem volt meg és sok esetben a munkahelyen végzett tevékenység a szakmai ambiciókat nem elégitette ki. A következő hónapokban már túlsúlyba kerültek a termelési, szolgáltatási tevékenység végzésére alakuló szervezetek. A szocialista szektorba tartozó uj tipusu szervezetek túlnyomó része ipari, illetve épitőipari tevékenységet folytat. 34-