MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982
1982-12-02 648. öe. - 1982_VB 648/89
-6kiegészitő, kisegitő tevékenységeket - amelyekre e szervezeti formák létrehozását célszerűnek tartja, mintegy felkinálva ezzel dolgozói részére a vállalkozás lehetőségét. Ugyanakkor a dolgozók is jelentős számban tettek javaslatokat ilyen szervezeti forma alakitására. Bár előfordul a vállalatok részéről elutasitás és elzárkózás is, ma már nem ez a tipikus. A vállalati gazdasági munkaközösségek alapitásánál a fő cél az alaptevékenység és e szervezetek összekapcsolása, ésszerű munkamegosztás kialakitása. A vállalati gazdasági munkaközösségi formával elsősorban a vállalati dolgozók szervezett, vállalati eszközökkel történő piaci, főként lakossági igények kielégítését szolgáló foglalkoztatási lehetőségét terveztük biztositani. A gyakorlatban viszont többségében a vállalat igényeinek, keresletének kielégítésére alakultak ilyen közösségek, vagyis maga a vállalat teremt piacot a vállalati gazdasági munkaközösségek termékeinek, szolgáltatásainak. A megalakult vállalati gazdasági munkaközösségek jelentős része kiegésziti a vállalat tevékenységét, olyan feladatokat vállal át, amelyet a vállalat szervezeti keretei között nem volt gazdaságos ellátni, vagy kapacitáshiány miatt, vállalaton kivül kellett a feladatot megoldani. A vállalati gazdasági munkaközösség szélesebb körű elterjesztését a következő okok gátolják. A megalakulás, a tanácsi engedélyezés után túl hosszú idő kell a cégbejegyzésig, majd a bankszámla megnyitásig. Társadalombiztosítási járulékot a megalakulástól kezdve fizetni kell akár végeznek munkát, akár nem / pl. szüneteltetik a tevékenységet/. Túl szigorú követelmény, hogy minden tagnak erkölcsi bizonyítványt kell beszerezni / pl.árokásáshoz is/. Bár a gazdasági munkaközösségeknek kifizetett összeg nem a bérköltséget terheli, a vállalati gazdálkodás eredményében az ilyen ráforditás is megjelenik eredménynövelő vagy csökkentő tételként, és a tagoknak kifizetett jövedelem a munkaközösség tagjainál esik progressziv adózás alá. Ezért ezeknek a törekvéseknek, jelenségeknek népgazdasági kihatása mindaddig nincs, amig tényleges teljesítmény áll a kifizetett - és adóköteles - jövedelmek mögött. Lényeges kérdés, hogy a vállalatvezetés mennyire képes mérlegelni a szervezetek működésének gazdaságosságát, az igy szervezett munka hozzájárul-e a vállalati munka jövedelmezőségének javításához . 23