MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-12-02 648. öe. - 1982_VB 648/21

- 13 Ugyanakkor ennek a kellően eredményes pedagógiai módszerei nem alakultak még ki, s szóiványosan, de tapasztalható, hogy a pedagógusok, a szülők, a tanulók körében többen nem értik igazán ezt a feladatát a közoktatásnak. Éhnek az ellentmondásoktól nem mentes gyakorlatnak a követekezinénye, hogy a gimnáziumokban, szakközépiskolákban továbbtanulók között a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az 1972-75. közötti kis mértékű növekedés után, nem egyenletesen, s nem nagy mértékben, de csökkent; s nem tükrözi a fővárosi aktiv népesség osztály- és rétegtagozódását és annak alakulását. A középiskolákból a felsőoktatási intézményekbe jelentkezettek és felvettek aránya a gimnáziumok szempontjából előnyösen, a szakközépiskolák vonatkozásában, hátrányosan tér el az országos átlagtól, ami azért is gond, mert a felsőoktatási intézmények merítési bázisa viszonylag szűk. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének másik fontos területe a hátrányos helyzetű tanulók felkutatása, a pedagógiai és - ha szükséges hatósági eljárások differenciált és fokozatos alkalmazásával a kiváltó okok megszüntetése. Ez a munka az iskolákban sokat javult az elmúlt években - amiben nagy szerepe volt az iskolai gyermekvédelmi felelősi rendszer kiépítésének -, a pedagógusok megértik és vállalják az ebből adódó feladatokat- Még gyakori jelenség, hogy az iskolai és tanácsi gyermekvédelmi tevékenység nem elég összehangolt, szemléletbeli, s az oktató-nevelő munka körülményeiben rejlő okok miatt a megelőzés nem elég eredményes; a tanulók családi körülményeiből fakadó veszélyforrások megszüntetésben az iskola, a család lakókörnyezete, a szülők munkahelye nem vállal közös felelősséget, bár már több iskola kezdeményezi az összefogást a szülők lakóhelyi és munkahelyi társadalmi szervezeteivel a veszélyeztetett gyermekek, fiatalok érdekében. A családokról való társadalmi gondoskodás a fővárosban is jelentős fejlődéssel járt /a több gyermekes családok lakáskörülményeiben; a gyermekneveléséhez segítséget adó állami gondoskodás új formáiban, az erre fordított egyre növekvő pénz-eszközökben; a fogyatékos vagy személyiségében sérült gyerekek, fiatalok nevelését szolgáló intézmények szervezeti kereteinek és tartalmi munkájának fejlesztésében/. Mindezek jelentősen segítették az esélyegyenlőség javítását. ZA