MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-11-17 647. öe. - 1982_VB 647/36

6 A kerület közbiztonsági helyzete jó. Rendőrségünk munkája - elsősorban a bűnüldözéssel, felderítéssel, eredményességgel összefüggő adatok alapján - fővárosi viszonylatban tartósan a legjobbak között van. Ezt elismerve igényként fogalmaztuk meg a nagyobb hatású közterületi munkát, a határozottabb rendőri fellépést. Az állampolgári fegyelem krónikus megsértőivel szemben /lakásrongálók, lakbért, illetve közös költséget nem fizetők/ a PB koordinálásával, a rendőrség, ügyészség, biróság, tanács bevonásával összehangolt, gyorsitott akciót inditottunk, melynek kezdeti eredményei már meg vannak. Az állami és adminisztratív szervek jogsértő eljárást ritkán folytatnak. Éppen ellenkezőleg, azt tapasztaljuk, hogy egyes állampolgárokkal szemben az állam érdekének érvényesítése nehézkesen, lassan megy - az is előfordul, hogy lemondanak róla /adó-hátralékosok, stb/. Egyszerűsíteni kellene egyes eljárásokat és felkészültebb, ütőképesebb apparátusi munkát biztosítani. Ideológiai, agitációs és propagandamunkánk Ideológiai munkánk szervezését fejlődőnek, "feszesebbnek" Ítéljük meg. Rendszeressé tettük a propagandisták felkészítését, az agitációs- és propaganda felelősök tájékoztatását. A propaganda ós művelődési munkabizottság a párt- és tömegszervezeti oktatást segiti, értékeli, ellenőrzi. A káderképzésben jól együttműködünk a XVIII. kerülettel - az MLEE-t közösen szervezzük. A kerületi MLK évek óta eredményesen működik. A kerületi párttagság 65 %-a rendelkezik alapfokú, vagy magasabb politikai képzettséggel. Legfőbb hiányosságunknak azt tartjuk, hogy a tömegoktatásban többnyire "csak" a marxizmus-leninizmus tételeinek megismertetése, illetve hasznos információk átadása sikerült. Sok propagandistánkból hiányzik az a képesség, hogy a rósztvevőkszocialista meggyőződését fejlessze. Megnőtt az érdeklődés az elméleti kérdések iránt. Pártbizottságunk többek között foglalkozott az óletszinvonal- és szociálpolitika agitációs kérdéseivel, a szocialista közgondolkodás tükröződésével a munkások életmódjában, a pedagógusok eszmei-politikai arculatával. Nem sikerült mindegyik témakört kellő mélységig feltárni, de munkánk javitását szolgáló következtetésekre mindig sort keritettünk és az aktivitás az átlagost jóval meghaladta. E témák előkészítése és a testületi ülésekről adott tájékoztatás mindig módot adott az érdekeltekkel folytatott párbeszédre. A kiscsoportos és egyéni beszélgetések - tervezett és tematikus tartalommal - eredményesnek bizonyultak, agitációs munkánkban növekvő jelentőséggel birnak. Az üzemi munkások mértékadó részének közérzete az utóbbi években romlott. Ebben az ismert és általános tényezőkön tul szerepet játszik az is, hogy a létszámcsökkenés minőségi romlással jár, nő a segédmunkások és betanított munkások aránya a jól képzett, munkájában többnyire igényes szakmunkásokkal szemben. A munkások körében végzett vizsgálódásunk alapján mondhatjuk, hogy hátrányos összehasonlitást ma nem a parasztsághoz, az értelmiséghez, vagy az alkalmazotti réteghez viszonyitva tesznek. A nagyüzemi dolgo%