MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-11-17 647. öe. - 1982_VB 647/33

•* 3 — Az elmúlt évtizedben a termelőegységek létszáma közel felére csökkent. Ez a folyamat még tart, bár lelassult és differenciálódott. Leginkább a RÁBA-hoz került VCSG létszáma apadt, most 1350 fő. A bérszinvonal az elmúlt két és fél évben az országos helyzethez hasonlóan általában a kerületi termelőegységekben is gyorsabban nőtt, mint akár a termelési érték, akár a nyereség, vagy a termelékenység. A vállalatok, szövetkezetek fejlesztési tevékenységére elsősorban a szintentartó technológiai fejlesztés a jellemző. A műszaki értelmiség körében nálunk is érzékelhető feszültség. A termelőegységek pártszervezetei több önállósággal, nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel vesznek részt a tervek véleményezésében, rendszeresen vizsgálják a kiemelt és időszerű gazdasági feladatok végrehajtását. Tevékenységükben ma a végrehajtást befolyásoló szerep erősebb, mint a jelzőszerep. Eredményesebben ösztönzik a változásokhoz gyorsabban alkalmazkodó vállalati magatartást, fokozottabban támogatják az alkotó, rugalmas és kezdeményező vezetői munkát. Konstruktiv szerepet töltenek be szervezeti változtatásokban, melyek az utóbbi másfél évben felgyorsultak. Gazdaságpolitikai agitációs munkájuk javult,de a vállalat helyzetét kedvezőtlenül befolyásoló, vagy a dolgozók szerint hátrányos intézkedések megértetése és elfogadtatása csak vontatottan sikerül. Nehéz oldani a munkakörökhöz való ragaszkodást, ösztönözni a feladatokhoz igazodó munkaszervezést és -vállalást. Ezt - a megrögződés mellett - a túlszabályozottság, munkaügyi kérdésekben a munkavállalók érdekeit sokszor túlzottan érvényesítő szemlélet és gyakorlat gátolja. A kerületi pártbizottság jelentős figyelmet szentelt a termelés és szolgáltatás hagyományos szférái mellett létező és kialakuló uj formákra. A kerületbe települt TSZ-melléküzemágakkal számarányuk mellett /10 üzemág, 1500 fő/ azért is foglalkozunk, mert tevékenységük érdemi ellenőrzése ma még megoldatlan. Az ismert, jelentős gondok mellett elmondható, hogy rugalmas, az átlagosnál kisebb rezsivel dolgozó szervezetek, némelyik "komolyabb" munkákra is képes. Tevékenységük részben ténylegesen meglévő hiányokat pótol. A kooperációs kapcsolatokat illetően pozitiv a vélemény a vidéki, a TSZ-ek telephelyén működő melléküzemágakról. Ezekben az egységekben mozgalmi ós társadalmi tevékenységet' általában nem folytatnak. E helyzet megváltoztatását fontos feladatunknak tekintjük. Egy melléküzemágnál már sikerült párt- és KISZ alapszervezetet létrehozni, két helyen a szervező munka előrehaladott állapotban van. A kerületben szervezett társadalmi munkaakciókban is sikerült egy-egy melléküzemág dolgozóit bevonni. 33