MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-09-22 643. öe. - 1982_VB 643/14

- 4 E folyamatok és más intézkedések együttes hatására a kerületi tanácsok önállósága és felelőssége több vonatkozásban fejlődött, de nem bontakozott ki a lehetséges és szükséges mértékben

. A politikai szervek az elmúlt években többször foglalkoztak a főváros társadalmi és állami irányitási rendszere korszerüsitésének kérdéseivel. Az elemzések alapján 1978/79-ben javaslat készült a főváros közigazgatása területi tagozódásának módositására. A területi átszervezést az illetékes szervek nem tartották időszerűnek: arra hivták fel a figyelmet, hogy a munka színvonalának emelésére, hatékonyságának javitására a jelenlegi keretek között kell intézkedéseket tenni. A korszerűsítés akkor megfogalmazott követelményeit érvényesítettük az eddig tett intézkedésekben s ma is iránymutatásul szolgálnak: a munkamegosztás továbbfejlesztésére, valamint a szervezeti korszerűsítésre vonatkozó elvek és konkrét javaslatok kidolgozásánál figyelembe vettük. A feladatmegosztás jelenlegi gyakorlata - A munkamegosztás a tervezési- fejlesztési-, gazdálkodási tevékenységben A főváros egészét „érintő tervezési feladatok /pl: városfejlesztési koncepciók; területfejlesztési terv; távlati, középtávú és éves tervek készitése/ a Fővárosi Tanácsnál összpontosulnak. A kerületi tanácsok tervezőmunkája az összfővárosi tervezés rendszerébe illeszkedik. A kerületi tanácsok közreműködnek a fővárosi tervek előkészítésében; megállapítják saját fejlesztési tervüket és költségvetésüket. A fejlesztési feladatok közül a Fővárosi Tanács szervei végzik az egyedi nagy beruházásokkal /pl: METRÓ, szemétégetőmü/; a célcsoportos, továbbá a telepszerű magánerős lakásépítéssel és az azokhoz kapcsolódó létesítmények épitésével; valamint az olyan, összfővárosi hatású beruházásokkal kapcsolatos feladatokat, mint a kórházak, a nyomvonalas létesítmények stb. ÁW