MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1982

1982-04-21 632. öe. - 1982_VB 632/18

munkájukat a pártbizottság mellett működő előadói iroda. Szóbeli agitációs munkánk szerves részét képezik a politikai vitakörök. Tevékenységünk középpontjában a gazdaságpolitikai agitáció áll. A pártszervezetek a termelési agitációt a tömegpolitikai munka legfontosabb részének tekintik, és kiemelten kezelik. Ugyanakkor ennek hatékonysága változó képet mutat. Az üzemi demokratikus fórumok jó keretet adnak ennek a tevékenységnek. E fórumokon fő kérdésként szerepel a hatékonyabb gazdálkodás, az ésszerű takarékosság. A poltikai tájékoztatásban, a közvélemény formálásában komoly segítséget jelentenek a felsőbb pártszervek írásos agitációs kiadványai (pl. Budapesti Fórum, politikai vitakör füzetek, Titkári tájékoztatók). Üzemi lapjaink jelentős szerepet vállalnak a gazdaságpolitikai agitációban. Pártbizottságunk, pártszervezeteink folyamatosan figyelemmel kísérik az üzemi lapok és híradók tevékenységét. A szerkesztőket folyamatosan tájékoztatjuk a kerület és a vállalat politikai és társadalmi életéről. A beszámolási időszakban a szocialista közgondolkodásban, a műveltség fejlesztésében, a kulturális színvonal emelésében előbbre léptünk. A kerületi közművelődési munka bázisai az iskolák mellett az országos feladatokat ellátó intézmények (Magyar Nemzeti Múzeum, Természettudományi Múzeum, TIT, Magyar Rádió, könyvtári központok). Ezen intézmények és a kerület üzemei között jó kapcsalatok alakultak ki. A közművelődési intézmények nyitottsága lehetővé teszi, hogy aktívan közreműködjenek a kerület közéletében. A közművelődési intézményekben nőtt a szakképzett népművelők, könyvtárosok száma. Az oktatási és közművelődési intézményekben dolgozó értelmiség többsége szakmailag felkészülten, hivatástudattal végzi munkáját. A vállalati művelődési bizottságok többsége a beszámolási időszakban készített először középtávú tervet. Ezek a tervek a vállalatok és kerület adta lehetőségeknek megfelelően tartalmazzák az ismeretszerzés, a kultúra, a szórakozás és a sport különböző formáit (TIT előadássorozatok, múzeumi klubfoglalkozások, Tájak, Korok, Múzeumok akció). Az üzemi műszaki értelmiség pártunk politikájának megvalósításában fontos szövetségesünk. Élet- és társadalmi szemléletét a realitás jellemzi. Többségére a szocialista gondolkodás, kezdeményező magatartás a jellemző. Felismeri és képviseli a munkásérdekeket. Az üzemi műszaki értelmiség munkája és származása szerint közel áll a munkásosztályhoz. Tudja, hogy a társadalomban elfoglalt helye, az általa létrehozott műszaki alkotások a gazdaságban meghatározók. A szocialista értelmiség funkciójából elvárhatóan aktívan veszi ki részét a vállalat közéletéből, a politikai és szakmai ismeretek átadásából. A fizikai dolgozókkal való kölcsönösen jó kapcsolata a közös társadalmi és gazdasági tevékenységben gyökeredzik. A termeléstől távolabb dolgozó fejlesztő, kutató mérnökök és a munkások kapcsolata gyengébb. A műszaki értelmiség politikai felelősségtudatát mutatja, hogy létszámánál nagyobb arányban vállal politikai, közéleti tevékenységet. Tapasztalatunk szerint a műszaki értelmiség mintegy 40%-a vesz részt szakmai és politikai képzésben. Politikai továbbképzésében gondot jelent, hogy esetenként helytelenül választják ki (úgy az egyén, mint a pártszervezet) az oktatási formát. Így előfordul, hogy korábbi végzettségéhez viszonyítva alacsonyabb színvonalú képzésben vesz részt. Saját képzésén túlmenően a munkások szakmai, politikai képzésében szívesen és aktívan közreműködik. Politikai agitációs munkánkban fontos szerepe van az üzemi műszakiaknak. Résztvevői és alakítói a politikai vitaköröknek, pártnapoknak, az üzemi demokratikus fórumoknak. J2 7