MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-09-17 594. öe. - 1980_VB 594/6

- 5 Győri Imre: A BPB elmúlt évi propaganda és irányitó munkájáról: amit eredményként állapit meg a Politikai Bizottság, az feltétlenül vonatkozik Budapestre, a budapesten végzett munkára, s talán még itt szinesebb volt a politikai munka, mert itt rendelkezésre álltak azok az erők, akiktől nagyban függ a propaganda munka színvonala. Évente rendszeresen tanul mintegy 170 ezer párttag és pártonkivüli, korszerű ismereteket kap a marxizmus-leninizmus tanairól s mindez a közvélemény formálásának hatalmas eszköze. A mostani politikai bizottsági határozatnak éppen az a lényege, hogy a leghasznosabban kamatoztassuk erőinket a párt, a társadalom, az egyén művelődése kibontakozása szempontjából. Arra ad útmutatást, hogy hogyan hajtsuk még jobban végre a XII. kongresszus szellemének megértése mellett a marxista propagandát, és az eddiginél jobban tegyük a megvalósításra alkalmasnak. A politikai bizottsági határozat a XII. kongresszusra épül, de nem teszi félre a KB. 1976-os határozatát sem. Ami a tartalmat illeti: a marxista-leninista propaganda tartalma politikánkat, a párttagok tudatos azonosulását segiti elő a szocialista építőmunka feladataival és itt jelentkeznek azok a plusz követelmények, hogy uj kérdések cimén ne a téves eszméket oktassuk, de a tudomány eredményeit ugy vegyük elő, hogy ráirányitsa a felvetődött problémákra a figyelmet. Ugy kell a marxizmus-leninizmus eszméit alkalmazni, hogy minél többet használjunk fel a szocialista munkában. A propaganda a megváltozott helyzetben más-más hangsúlyt kapó kérdésekhez ugy járuljon hozzá, hogy ne visszahúzó elemként jöjjön számitásba, hanem rugalmasságánál fogva éppen ezeket a kérdéseket világositsa meg. Az életszínvonallal:pl. a szocialista épités együtt kell, hogy járjon, az életszínvonal rendszeres javitásában. Ebben a k-5 esztendőben ugy jár együtt, hogy megőrizzük és ezt meg kell magyarázni, hogy miért? Vagy másként kell megvilágitani a létbiztonság és a teljes foglalkoztatottság problémáját, mint 10 esztendővel ezelőtt. Vagy: miért eredményes a társadalom és az egyén szempontjából az az árszisztéma, amit most foganatosítunk. Az a tapasztalat, hogy a propagandában résztvevők szerint a mi munkánk kicsit mindig prakticista, a gyakorlati munkában résztvevők szerint pedig elméletieskedő. Most jó értelemben a pragmatizmus az erősebb. Ez persze azt is jelenti, hogy nem kerül le napirendről az a kétrfrontos érzékenység, ami benne van a propagandában. A tartalommal kapcsolatban: ha lehet kicsit még budapestibbé tenni, mert a munkás-paraszt szövetség pl. másképp jelentkezik, mint vidéken. Vagy a kooperáció olyan kérdés, amit a propaganda munkában is kiemelten lehetne kezelni. £