MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-07-09 590. öe. - 1980_VB 590/3

1./ Az SZBT beszámoló.jának tézisei a szakszervezeti munka megítéléséről és a további célkitűzések. Martos Istvánné: Jelentésünk az SZBT munkájáról szóló beszámolónak főbb megállapításait tartalmazza, tehát nem a fővárosi szakszervezeti mozgalom munkájának összesített eredményeiről van szó. Ennek ellenére szükséges volt bizonyos utalásokat tenni, ami nem meltfzhető. Van egy kb. 70 oldalas anyagunk, ami a főbb tennivalókat tartalmazza. A küldöttértekezleten a szóbeli kiegészítésben néhány főbb feladatot választunk ki, de feltétlenül szükséges volt visszatérni az értékelő részben azokra a kritikai megjegyzésekre, amelyek elhangzottak. Kérjük a VB-t, hogy tézis-jellegünek fogadja el az előterjesztést, mert nem volt lehetőség arra, hogy bármit részletesebben kimunkáljunk, magyarázzunk, indokoljunk. Vincze Lukács: A jelentés kiemeli, hogy jobb a helyzet azokon a területeken, ahol ágazati budapesti bizottságok működnek. Kérdésem az volna, hogy mi lehetne a megoldás útja a Budapesti Bizottsággal nem rendelkező szakszervezeteknél, hogy a munka mégis koordinálva legyen. Méhes Lajos: A jelentés azt irja ... jelentős a kerületi szakmaközi bizottságok tevékenysége, tartalmának és színvonalának fejlődése... Mit jelent itt ez a jelentős jelző? A szakszervezeti tagoknál a számadat csak fővárosi, vagy benne szerepel a vidéki adat is? Martosné: A létszám kimondottan a budapesti alapaservezetekre vonatkozik. A szakmaközi bizottságoknál a jelentős kifejezéssel kapcsolatban: a SZOT állásfoglalása alapján került sor a 22 kerületben egységesen a szakmaközi bizottságok megválasztására. Ezt megelőzően csak 14 kerületben volt, ahol éppen szükségesnek tartották. A másik,^amiért ezt a jelzőt használtuk: a SZOT határozatának megfelelően egyértelműbbé vált ezeknek működése, jogköre, munkamódszere; hasonló módon alakult ez az elmúlt 5 évben, ahogy az együttműködés alakult a Fővárosi Tanáccsal. A szakmaközi bizottságok és ezeknek sokszáz aktivistája nagyon sok segítséget tudott adni a tanácsi szervek munkájához. Rövid időn belül a SZOT elnöksége elé viszik a szakmaközi bizottságok munkáját és elsősorban a budapesti tapasztalatokra kivánják építeni az előterjesztést, tanulságokat levonni, állásfoglalást kialakítani. A kerületi tanácsok és az adott üzemek között is jelentős az összhang, a szakmaközi bizottságok kapcsolata. Jobban kezdik ismerni az üzemen belül is a tanácsi munkát ennek hatására. o