MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-06-25 588. öe. - 1980_VB 588/16

-15­Két hét múlva megjelenik egy még rosszabb és ez ellen kell Ismételten hadakozni. A pénzügyminisztériumi szemlélet olyan, amely a kutatást létező rossznak tekinti, és annak örülnének, még jobban, ha az egészet meg lehetne szüntetni. Azt, hogy ez az ágazat hozzájárul a nemzeti jövedelemhez, s hogy a mai világban ez szükséges is, ennek halvány nyoma sem mutatható ki sehol. A K+F amivel a kutatás hozzájárul a nemzeti jövedelem terme­léséhez, hozzá van adva ahhoz, amit a kutatás fogyaszt, és igy jön ki a 3,8. A kutatást ugy kellene szemlélni, ahogyan az van, ahogy funkcionál, ahogyan hozzájárul a műszaki fejlődés gyorsí­tásahoz stb. Bárhogy szervezünk, ide vagy oda, az ilyen rendel­kezésekkel az egész kutaJást olyan helyzetbe lehet hozni, hogy tökremegy. A legutóbbi ilyen rendelet-tervezet célja abban fog­lalható össze,hogy a kutató ne legyen érdekelt a munka végzéseben. A létszámcsökknetés olyan téma, amely a kutatóintézeteket idegesíti. Joggal, mert tudnunk kell, hogy milyen létszámot mikor és hova tudnak küldeni. Súlyos gond, hogy a műszaki­tervezési teriilet rosszul áll a kutatók tudományos értelmiségi fogadásában - ezért sokszor nincs hova küldeni a kutatókat ma Magyarországon. Nem tudjuk őket fogadni, foglalkoztatni; ez súlyos gondként jelentkezik, a politikai kihatásai is vannak. Az illetékes pártszervezetek az intézeteknél egyenként kell, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Teljesen megriadtam attól, hogy nem lesz csak egyetemi és vál­lalati kutatóintézet, illetve 79 kutatóintézet marad csak meg, ami 3o 90-os csökkenést jelent. Ha ezt igy csináljuk, a többi szocialista országokkal szemben is mélyen a szint alatt mara­dunk. Közismert, hogy a szovjet-magyar külkereskedelmi érintkezések légköre nem túlságosan baráti: ennek magvannak az okai. Nagyon nehéz helyzetbe kerülünk, ha jelentősen szűkülnek a lehetőségek. Ok egyre többet kivannak a magyar partnerektől, akár az űrkuta­tás, akár a vásárok tekintetében. Az egész vizsgálatnál, a gazdasági szabályozás meghatározásánál külön figyelendő momen­tumnak tartom, hogy ne sértsük meg durván a számunkra nagyon előnyös szovjet-magyar kapcsolatokat. Király Andrásné elvtársnő: A vitából is kiderült, hogy milyen célok vezették a munkaterü­leten dolgozókat, hogy a VB-t tájékoztassák a kutatás-fejlesztés állásáról. Mi magunk is képet akartunk kapni az informálódásra. Miért si­ettünk a tájékoztatással ennyire, mi volt az oka? Azért, mert Budapesten 97 kutatóintézet van, amiből 39-et köz­vetlenül érint a felülvizsgálat. Ott volt egy munkabizottság a helyszínen és vizsgálta munkájukat, a többit pedig önvizsgá­latra késztették, hogy írásos jelentéseket készítsenek műkö­désükről. Csak azokra a kérdésekre kellett válaszolni, ami a témával függ össze. Sok félreértés volt a bizottság munkájával kapcsolatban: nem volt semjilyen stratégia, egyszerűen az ott elhangzott vélemé­nyeket vették döntésnek az intézmények. Azt akartuk összegezni, hogy milyen iráWbanindult el a vizsgálat, és most jelenleg hol tart. Néhány elvtárs segítségét is igénybe vettük /Tétényi et, Korcsog et./ //<?

Next

/
Thumbnails
Contents