MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-06-25 588. öe. - 1980_VB 588/16

-15Két hét múlva megjelenik egy még rosszabb és ez ellen kell Ismételten hadakozni. A pénzügyminisztériumi szemlélet olyan, amely a kutatást létező rossznak tekinti, és annak örülnének, még jobban, ha az egészet meg lehetne szüntetni. Azt, hogy ez az ágazat hozzájárul a nemzeti jövedelemhez, s hogy a mai világban ez szükséges is, ennek halvány nyoma sem mutatható ki sehol. A K+F amivel a kutatás hozzájárul a nemzeti jövedelem termeléséhez, hozzá van adva ahhoz, amit a kutatás fogyaszt, és igy jön ki a 3,8. A kutatást ugy kellene szemlélni, ahogyan az van, ahogy funkcionál, ahogyan hozzájárul a műszaki fejlődés gyorsításahoz stb. Bárhogy szervezünk, ide vagy oda, az ilyen rendelkezésekkel az egész kutaJást olyan helyzetbe lehet hozni, hogy tökremegy. A legutóbbi ilyen rendelet-tervezet célja abban foglalható össze,hogy a kutató ne legyen érdekelt a munka végzéseben. A létszámcsökknetés olyan téma, amely a kutatóintézeteket idegesíti. Joggal, mert tudnunk kell, hogy milyen létszámot mikor és hova tudnak küldeni. Súlyos gond, hogy a műszakitervezési teriilet rosszul áll a kutatók tudományos értelmiségi fogadásában - ezért sokszor nincs hova küldeni a kutatókat ma Magyarországon. Nem tudjuk őket fogadni, foglalkoztatni; ez súlyos gondként jelentkezik, a politikai kihatásai is vannak. Az illetékes pártszervezetek az intézeteknél egyenként kell, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Teljesen megriadtam attól, hogy nem lesz csak egyetemi és vállalati kutatóintézet, illetve 79 kutatóintézet marad csak meg, ami 3o 90-os csökkenést jelent. Ha ezt igy csináljuk, a többi szocialista országokkal szemben is mélyen a szint alatt maradunk. Közismert, hogy a szovjet-magyar külkereskedelmi érintkezések légköre nem túlságosan baráti: ennek magvannak az okai. Nagyon nehéz helyzetbe kerülünk, ha jelentősen szűkülnek a lehetőségek. Ok egyre többet kivannak a magyar partnerektől, akár az űrkutatás, akár a vásárok tekintetében. Az egész vizsgálatnál, a gazdasági szabályozás meghatározásánál külön figyelendő momentumnak tartom, hogy ne sértsük meg durván a számunkra nagyon előnyös szovjet-magyar kapcsolatokat. Király Andrásné elvtársnő: A vitából is kiderült, hogy milyen célok vezették a munkaterületen dolgozókat, hogy a VB-t tájékoztassák a kutatás-fejlesztés állásáról. Mi magunk is képet akartunk kapni az informálódásra. Miért siettünk a tájékoztatással ennyire, mi volt az oka? Azért, mert Budapesten 97 kutatóintézet van, amiből 39-et közvetlenül érint a felülvizsgálat. Ott volt egy munkabizottság a helyszínen és vizsgálta munkájukat, a többit pedig önvizsgálatra késztették, hogy írásos jelentéseket készítsenek működésükről. Csak azokra a kérdésekre kellett válaszolni, ami a témával függ össze. Sok félreértés volt a bizottság munkájával kapcsolatban: nem volt semjilyen stratégia, egyszerűen az ott elhangzott véleményeket vették döntésnek az intézmények. Azt akartuk összegezni, hogy milyen iráWbanindult el a vizsgálat, és most jelenleg hol tart. Néhány elvtárs segítségét is igénybe vettük /Tétényi et, Korcsog et./ //<?