MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-05-16 558. öe. - 1979_VB 558/43

- 8 - A szóbeli agitáció a kollektív formák felé tolódott el, jelentőségéhez viszonyítva háttérbe szorult az egyéni agitáció; pedig ez a leginkább értelemre és érzelemre ható módszer; - Nem mindenütt ismerték fel a pártoktatás jelentőségét az agitációban, a dolgozókat foglalkoztató, helyi kérdések megválaszolásában; mintegy merev vonalat húznak a propaganda és az agitáció közé; - A vállalatok, intézmények közép- és felsőszintű vezetőinek egy része nem mindig tekinti feladatának a politizálást, az agitációt, alig törekszik kiadott utasításainak meggyőző elfogadtatására; - Az üzemi demokrácia fórumai, elsősorban a termelési tanácskozások, nincsenek kellően kihasználva az agitációban, noha a tájékoztatás a demokrácia teljességének útja is, - A tömegszervezetek - különösen a szakszervezetek és a KISZ - fórumai jó lehetőségeket kínálnak a differenciált rétegagitációra; ezt nem használjuk fel eléggé; - Több fórumon a hozzászólás formális, az ilyen vita nem alkalmas a nézetek megismerésére. Az így kialakult látszategység - a megmaradó nézetkülönbségek miatt - nem segíti elő az együttes cselekvést. Sokszor nem is vitáról, hanem a nézetek párhuzamosságáról van szó. 4. Az agitáció irányítását az alsóbb pártszervek általában folyamatosan végzik. Tudatosabb a törekvés a tömegpolitikai munka időszerű témáinak, az agitáció módszereinek, eszközeinek kiválasztására, alkalmazására; - A párthatározatokból adódó helyi feladatok kijelölése azonban még nem mindenütt felel meg a követelményeknek. Az adott terület helyzetének elemzése nem mindig kellő mélyjágü és nem eléggé tárgyilagos. Sokszor még az alapszervezetben is általános érvényű feladatokat hangoztatnak; nem mutatnak rá az egyes kollektívák, dolgozók konkrét tennivalóira, 43