MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979
1979-12-18 573. öe. - 1979_VB 573/10
Méhes Lajos: A "főként" szó maradjon ki. Ernszt Antal: A munkásosztály vezető szerepével kapcsolatban: történelmileg, vagy társadalmilag szükségszerű ez a vezető szerep. Az anyagban következetesen történelmi szükségszerűség szerepel. Egyazon fogalom-e a kettő.? Kelen Béla: A k. oldalon visszatérnek arra, amire az előző fejezetben kellene kitérni. A 3. oldalon szerepel: a munkásosztály vezető szerepe minden területen érvényesül. Az elmúlt öt évben fővárosunkban a fizikai dolgozók száma az aktív keresőkhöz képest tovább csökkent. Ez így nem jó. Előzőleg ezzel foglalkoznak, de az nem markáns. Szükséges lenne a Budapesti Pártbizottság álláspontja: tudomásul vesszük, hogy Budapesten ez így van, de nem biztos, hogy ennek így kell lenni. Előbbre kellene tenni. Egy ilyen észrevételnek szerepelni kellene, hogy jó-e az, hogy csökkent, vagy nem. A vezető szerep minden területen való érvényesülésére vissza kellene térni. A munkásosztály a vezető hatalom, s amikor megszűnnek az osztályok, akkor a vezető szerep meg fog szűnni. Amikor történelmileg szükségszerű, akkor természetesen társadalmilag is szükségszerű ez a szerep. A ve&ető szerep megnyilvánul mindenekelőtt abban, hogy milyen a magatartása. Utal Csepelre. Azok a problémák, amelyek a szocializmusnak ebben a bizonyos történelmi szakaszában jelentkeznek, ennek nagyn gyakran objektív okai vannak. A munkásosztály és az értelmiség a kapitalizmus időszakában a burzsoáziát szolgálja. A munkásosztály hatalmának időszakában az értelmiség a munkásosztály ügyének szolgáltaában áll. A szocialista demokráciával sokat foglalkoztunk a XI. kongresszus után, de ma nem merünk ebben állást foglalni. A hatalomra törő munkáspárt a burzsoá párttal harcol, aztán legyőzzük. A hatlomért küzdünk,^ s azért, hogy az állam a hatalomra törő osztályt szolgálja. Aztán megszűnik ez az ellenfél, mivel hogy nem eléggé népi alapon jön létre az állam, - ezt a viszonyunkat az államhoz csak a párton keresztül tudjuk kifejezni. Nem gyakorolták magukat abban, hogy a munkásdemokrácia érvényesüljön. Ennek egy fejezetben kellene szerepelni. Két tartalmi vonatkozása van: a termelésben való részvétel, a hatalom és tulajdonosi állapot, a munka elosztása, valamint a bér megfelelő elosztása. Ezt is meg kellene fogalmazni. Az elosztási témában rendkívül fontos, hogy a vállalat milyen áttekiuftiető kimutatást készít. Vannak nekilendülések és van egy visszahúzás. Itt kellene elmondani a 146 ezer fő csökkenést az I. fejezetben az ipar szerkezeténél, létszámánál. Az üzemi demokráciáról, a munkásosztály aktivitásáról kell írni. A kisegítő tevékenység sok képzett munkaerőt elvisz a termelőmunkától, szinte minden ágazatból - indokolatlanul. Indokolatlan nincs, csak objektív van. Ez vonatkozik arra is, amit nem merünk kimondani, hogy a szakmunkások bére alacsony, és ez hogyan hat. A munkások mennek azért, mert nem fizetik őket. Ezt mondják ki. Az 5. oldalon szerepel, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkásságot nagy felelo'sségü rétegnek kell tekinteni a jövőben is. Ez nem réteg, írják helyette inkább azt, hogy a munkásosztályon AO