MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-11-28 571. öe. - 1979_VB 571/85

- 2 I. A könnyűzenei szórakoztatás helyzete A könnyűzenei szórakoztatást a résztvevők szempontjából vizsgálva /s nem esztétikai értékrend, vagy stílusirányzatok, stb. szerint/ a diszkó, és a koncert a két fő terület. Ezeken a könnyűzenei szórakoztatási formákon vesznek részt nagy tömegekben a fiatalok, de ez a két műfaj ugyanakkor formájában, hatásában, jelentősen eltér egymástól, 1. Diszkó: Az ifjúsági klubok, a vendéglátóipar ós a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat által is legjobban támogatott "zenefogyasztási'' forma, A műsorvezetők működési engedélyeinek és tiszteletdijainak szabályozósa részben rendezi a terület jogi kérdéseit, A közönség tudja, mire számíthat és azt kapja a pénzéért, a diszkó azonban egyre drágább szórakozási formává válik. Az ifjúsági klubok elsősorban dlszkóprogram szervezésével teljesitik bevételi kötelezettségeiket, sőt még a vendéglátóiparban is ez az egyik legdrágább,' tömeges szórakozási forma, így a bevételcentrikus programok miatt keveset foglalkozunk a diszkóban rejlő - közösségi magatartást alakító - lehetőségekkel. Nagy előnye a diszkónak, hogy divatba hozta ismét a sokmozgásos táncot, a mozgásban az esztétikumra törekvést. Becslés szerint a magyar fiatalok zöme egymástól "tanul" táncolni, mivel a fiatalok igényeinek megfelelő szervezett, modern táncoktatás nincs, A diszkóklubok rendszerint csak estére alakulnak át uj funkciójuknak. Az erősitő berendezések és a világosító felszerelések kivétel nélkül magánkézben vannak és a tulajdonosuk anyagi lehetőségeit tükrözik, A zenéket jórészt "maszek" csatornákon szerzik be az elóadók. Stílusban a budapesti diszkóklubok nagyrészt a bárokat tekintik modellnek /hangulatvilágitás/,' illetve azt, amit a nyugati diszkóklubokról tudnak. Néhány helyen próbálják más formák. 2S