MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-08-28 564. öe. - 1979_VB 564/32

- 3 A tagdíjfizetés körüli probléma lényegének megértéttéhez fontos rámutatni, hogy a Titkárság határozata a tagdíjfizetés szempont jábél redukálja a párttagok keresetét, amikor kimondja, hogy milyen keresetek képeznek tagdíjfizetési kötelezettséget és milyen keresetek nem. A határozat szerint egyes területeken a kereset 50-40, esetenként 50 $-át sem kellett figyelembe venni a tagdijak megállapításánál. /5.sz. melléklet./ A Politikai Bizottság 1975. oktéber 21.-1 határozata pedig a párttag által önként bevallott havi átlagkeresetet tekinti a tagdíjfizetés alapjának. Az átlagkereset minden bérjellegű és részesedési alopbél származé keresetet tartalmaz, kivéve a szociális juttatásokat, a hűség- és jubileumi jutalmat, valamint az ujitási dij összegét. Gondot okoz az a kétféle gyakorlat, hogy a tagdijalapok megállapításánál a párttagság egy része - helyesen - a Politikai Bizottság 1975-08 határozatát, jelentős része pedig a Titkárság 197o-es határozatát veszi alapul. Nagyon gyakori, hogy ugyanazon alapszervezeten belül, hasonlé keresettel rendelkező' párttagoknak eltérd a tagdijuk. Esetenként még az is előfordul, hogy az alacsonyabb keresetű párttagok a magasabb keresetűeknél többet fizetnek. Ez utóbbi különösen olyan területeken fordul elő, ahol a párttagok egy része folyamatos üzemben, több műszakban, vagy egy műszakban dolgozik. A tagdíjfizetés körüli gondok még teljesebbkörü megértése miatt említést kell tenni arrél is, hogy a Titkárság 197o. december 21.-1 határozatát - mely szerint a tagsági dij megállapításánál a törvényben kötelezően előirt munkaidőre járé havi keresetet kell figyelembe venni - sok párttag nem tekinti Igazságos, nyugalmat teremtő határozatnak, A bérszerkezetek miatt a párttagok egy részénél a törvényben kötelezően előirt munkaidőre járé kereset a jövedelem 100 %-át jelenti, mig más párttagok esetében a keresetnek csak egy részét teszi ki. IZ