MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-07-11 562. öe. - 1979_VB 562/4

- 3 Paizs Gábor: A témák nagy része túlnő a pártoktatás határain, így az is, amit Bozsó elvtárs kérdezett. A jelentés 5. oldalának 1-2. bekezdése kritikusan megfogalmazza est. Egyértelművé teszi, hogy hol tartanak, ill. hol nem tartanak ezeknek a kérdéseknek az oktatásában, magyarázatában. A propagandistákra is érvényes az a tétel, hogy nem egységesen, ugyanazon a módon értik meg a gazdasági problémákat. Az irányító rendszert, mint példát emelték ki. A megértés és értetés kérdését tartják lényegesnek. Amennyiben a gazdaságpolitikai tennivalókat meg tudják értetni, úgy előbbre jutnak a szabályozó-rend szer jobb megértetésében is. Az igazságosság következetes érvényesülését eléggé egyértelműnek tartja: jó munkáért jó bért, jobb munkáért jobb bért. Valóságos értékviszonyok és értékrendek alakuljanak ki, amelyeknek az elosztásban és a termelésben is érvényesülniük kell. A szövetségi politika tekintetében, nem az elvi megértetéssel van probléma a pártoktatásban, hanem a gyakorlatban; nem azt kérdőjelezik meg, hogy van-e, s hogy milyen ez a szövetségi politika. A párt konkrét gazdaságirányító szerepét érintették, de azért nem fejtették ki bővebben, mert a VB előtt volt a párt gazdaságszervező munkájáról anyag, melyet a napirendről levettek azzal, hogy későbbi időpontban kerül majd a testület elé. Komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy ezt a kérdést is józanul és reálisan tudják megértetni a propagandistákkal. Az értelmiség vezető-szerepe elsősorban az értelmiség jellegű intézményekben vetődik fel, mint téma. Az anyagban keverednek a személyi-tulajdon torzulások, gondot és problémát a magántulajdon jelent. Hasznosabb lett volna kiegészíteni az anyagot, hogy egyértelműbb legyen. Sajátos magyarság-érzet, ezzel kapcsolatban hadd hivatkozzon Kelen elvtársra, aki egyszer azt mondta, hogy Magyarország "bezzeg" ország. Ennek az érzésnek a túlhevitésedkoz bizonyos szemléleti torzulást, ferdülést. Sajátosságnak nem nevezhető, inkább rossz jelenségnek, ez a sző talán nem a legszerencsésebb kifejezés. Az 5 % fizikai dolgozói arányt nem minősítették; kevésnek tartják. Néhány gyakorlati kérdésre a választ Békési elvtársnő adja meg. dr.Békési Andrásné: A tömegoktatásban való részvétel elismertetésének módja új feladatként jelentkezett, 7 kiemelt központi továbbképző tanfolyamra terjedt ki. A gond a gyakorlati értelmezésben van. Olyan probléma van, hogy a tömegoktatásban való részvétel, s a 2 éves középfokú ML iskola is alapfokú végzettséget ad. Ez a kerületeknek is sok gondot okozott. Az évad végére ezt sikerült tisztázni. A tömegoktatásban résztvevők köre nagyon változatos, többsége fiatal. Az oktatás lényege a hatékonyság, hogy valóban tanuljalak, akik ebben részt vesznek. 4-