MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-05-03 532. öe. - 1978_VB 532/129

- 7 3/ A Politikai Bizottság 1974. évi határozatai alapján összehangoltabb iparfejlesztési politika kezdett kibontakozni Budapesten és az agglomerációban azáltal, hogy az ágazati döntésekben jobban érvényesült Budapest és az agglomeráció együttes kezelése. A népgazdasági tervező munka keretében első izben 19 77. végére készült területi egységre iparfejlesztési program, amelynek összeállításakor számos ellentmondással és a végrehajtás során keletkező uj feszültséggel kell számolni. A döntéseknek megfelelően az ipar fejlesztésének alapját, a végrehajtást a vállalatok által készitett tervek képezik. Összegezésük azt mutatja, hogy a reálisnál kisebb hatékonyság és termelékenység növekedési ütemet irányoztak elő, a szükségesnél jóval kisebb a szelekció, lassú a termelési szerkezet változtatása, nagyobb a tartalékolási törekvés, kevés az élőmunka megtakaritás. Az igényelt állami támogatás a népgazdasági tervek adta lehetőségeket meghaladja, ezért a terveket még korrigálni és finomitani kell. A budapesti ipar szükséges rekonstrukciója, fejlődési üteme - elsősorban az eszközök és feltételek hiánya miatt - a IV. ötéves terv során lassult, elmaradt az országos átlagtól. Még ma is sok a korszerűtlen, alacsony termelékenységű termelőeszköz, elavult berendezés és technológia. Sok üzemben és más munkahelyen rosszak a munkakörülmények, hiányos a munka- és egészségvédelem, nem megfelelő a dolgozókról való gondoskodás. Alacsony az átlagos műszakszám és a korszerű gépi kapacitások kihasználtsági foka is. Részben a munkáslétszám csökkenés, a munka- és irányitásszervezés hiányosságai miatt, részben mert a fővárosban összpontosulnak a központi apparátusok, magas az alkalmazotti létszám aránya. A fővárosi ipar termelése az országos átlagnál ugyan lasabban növekedett, de a termelékenység emelkedése erőteljesebb volt. Ez tudta ellensúlyozni a létszán csökkenését és tette lehetővé a termelés növekedését is. \1B