MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-03-22 528. öe. - 1978_VB 528/37

- 15 ­víztározó kapacitásoknak pedig mintegy 2-2,5-szörös növelé­sét teszi szükségessé. A csatornahálózat rekonstrukcióját és fejlesztését ugy akarjuk folytatni, hogy 1990-re a főváros lakásállományának közel 100 %-a - a jelenlegi 77 %-hoz képest ­csatornázott területen legyen. A szennyvíztisztítás Budapesten nem nagy múltra tekint visz­sza és messze elmarad a környezetvédelmi követelményektől. Ma a szennyvizek 6 %-a biológiailag tisztitottan, 80 %-a mecha­nikai előkezeléssel, 14 %-a pedig minden kezelés nélkül kerül a Dunába. A tisztítótelep épitési program megkezdődött az V. 3 ötéves tervben. A további ötéves tervekben egy-egy 140 m /nap teljesítményű biológiai tisztítókapacitás épitését irányozzuk elő, hogy 1990-re a szennyviz 31-39 %-a biológiai tisztitásra kerüljön. Ez az arány még mindig elmarad a hasonló nagyságú Duna menti városok ellátási szintjétől. Nagy árviz és rendkivül magas talajvízszint esetén a főváros területéből mintegy 30 km , az ott élő 160 ezer lakos és je­lentős ipari objektumok veszélyeztetettek. Ezért a VI.-VII. ötéves terv során folytatni kivánjuk az ár- és belvízvédelmi müvek épitését. Nagy feladat a házi szemét és az ipari hulladék összegyűjté­se és megsemmisítése. A házi szemét megsemmisítésére az első budapesti égetőmű épitése megkezdődött és 1981-ben előrelát­hatólag üzembe lép. Az égetőmű a budapesti hulladék mintegy 60 %-át fogja megsemmisíteni. Mivel a fővárosban a szemét­lerakóhelyek 1982-ig megtelnek, ezért előirányozzuk a második szemétégetőiről épitését. Ezt indokolják a gazdaságossági szá­mitások is. A főváros régi termál fürdőinek megőrzése és üzemeltetése csak jelentős rekonstrukcióval oldható meg. Ezt a folyamatot a VI. ötéves tervtől kezdve gyorsitani kivánjuk. A rohamos urbanizációval a lakásokban is nő az energiafogyasz­tás. •v

Next

/
Thumbnails
Contents