MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-11-01 545. öe. - 1978_VB 545/23

- 6 A megmunkáló gépparkon belül a nagytermelékenységü gépek aránya dinamikusan nő. Ezeknél a tervezők átlagosan 1,5-2,5 műszakkal számoltak. A rekonstrukció várható gazdasági eredményeiről pontos számadatokkal nem szolgálhatunk. A szocialista export önköltség szintű devizakihozatali mutatója 1975-ben 33.57 Ft/Rbl, a tőkés exportté pedig 43.49 Ft// volt. Az 1977.évi szabályozók ismeretében készített prognózisok 1985-re 29.9o Ft/Rbl és 39.5o Ft/^-os devizakihozatali mutatókat valószinüsitettek. Ezek a számitások azonban a várható tendenciákon túlmenően egyetlen értékadat alakulását sem mutatják megbízhatóan hiszen az árszinvonal, valamint a devizaárfolyamok sürün változnak, de hosszú távon a termelési költségek alakulását sem lehet megbízhatóan prognosztizálni. Ilyen körülmények között értékmutatókra alapozott megbízható távlati tervet a vállalat nem tud készíteni. A jövedelmezőség befolyásolásának vállalati korlátaira jellemző a szovjet export jövedelmezőségének alakulása. 1974-ben az MHD szovjet exportja 163 MFt szubvenció ellenére 91 MFt veszteséget okozott. A devizakihozatali mutató akkor 48.5o Ft/Rbl volt. 1979-ig az export árszínvonal devizában megduplázódott a devizakihozatali muta-tó pedig 29.oo Ft/Rbl-re csökken. A szovjet export a vállalat számára mégis gazdaságtalan lesz, mert termelési adó és árnyereség címén a szovjet exporton elérhető mintegy 19o MFt nyereséget teljes egészében elvonja a Pénzügyminisztérium, /lo. sz. melléklet/ _..__ Az államközi szerződésben előirt szovjet export feladatok teljesítését vállalati kollektívánk politikai kötelességének tekinti. A külgazdasági politikáról szóló KB határozat azonban a veszteséges export visszafejlesztésére ösztönzi a vállalatokat, ami ebben az esetben nem hajtható végre. Ezt az ellentmondást a pénzügyi hidak korrigálásával csak az illetékes állami szervek szüntethetik meg. Í2>