MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-10-18 544. öe. - 1978_VB 544/29

6 ségessé. Ennek mértékét a teljes lakásállomány 3 %-ában határoztuk meg, ami 27.ooo lakást jelent /az 197o. évi statisztikai adatok szerint a "nem lakott" lakások száma kb. lo.ooo volt/. A szükségletszámitások mindezek ezerint a fenti időszak végére a lakásállomány nagyságrendjét a következőképpen körvonalazzák: családegységek száma 877.ooo - 896,ooo tartalék lakásállomány 27.ooo Összesen : 9o4.ooo - 923*ooo lakás A lakásópitési szükséglet meghatározása érdekében a bontandó /megszűnő/ lakások számát is meg kell becsülni. A "bontási szükséglet" szélesen értelmezett elvi meghatározása nem vezet gyakorlati következtetések levonására alkalmas eredményhez, mivel valójában szükség lenne a jelenleg meglévő 2óo.ooo szoba-konyhás lakás felszámolására, sőt még ezen túlmenően nem számszerüsithető műszaki okokból szükséges bontásokra is. Ezzel szemben áll viszont a reálisan becsülhető, megvalósitható közvetlen bontási szükséglet, mely szerint - a lakásfejlesztósi program-javaslatban részletezett ütemezésben - lo2.ooo-llo.ooo lakás bontása vehető ténylegesen számitásba. Az előzőek miatt, elvi bontási szükségletként - a lakóépületek loo éves maximális élettartamából kiindulva - a teljes lakásállomány ötévenként kiadódó számából évi 1 %-os lakásmegszünést lehet előirányozni. Ez a bontási szükséglet 15 év alatt 126.ooo lakást jelent. Mindezeket összegezve az 1976-1991 közötti lakásópitési szükséglet a következőképpen alakul: ÍS