MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-10-04 543. öe. - 1978_VB 543/25

- 8 Az erőfeszítések ellenére is csökken az állami oktatásban résztvevő munkások száma. Ennek okai az alábbiakban keresendők: - a fővárosban abszolút mértékben is csökken a fizikai munkások száma, a főváros fiataljai képzettebb munkásutánpótlásként jelentkeznek; - folyamatosan csökken a nyolc általánossal nem rendelkező, 40 éven aluliak száma. Lelassult a vidéki munkaerő feláramlás, valamint a képzetlenebb munkások idősebb korosztályba, illetve nyugdíjba kerültek; - a vállalatok vezetőinek szemléletében, a képzettség, mint minőségi munkaerő-tartalék, ma már nyilvánvaló, de a termelési követelmények, a helyenkénti munkaerőhiány a beiskolázásra való ösztönzést mérsékli; - az anyagi érdekeltségi rendszer széles munkásrétegeknél nem hat az általános műveltség fokozásának irányába; - az iskolai és iskolán kívüli formák sokfélesége a beiskolázásoknál időnként zavarólag hat, a korszerű, egységes tananyag és értékelési rendszer hiánya, a túlzott könnyítések a tanulás értékét gyakran devalválják. A határozat óta javultak és bővültek a szakmai ismeretszerzés lehetőségei. A középtávú vállalati közművelődési tervek az általános iskola elvégeztetése mellett elsősorban a termelés követelte szakismeretek nyújtására összpontosítanak. A vállalati szakképzést a közművelődési intézmények és szervezetek sajátos formákkal segítik és gazdagítják. Az elért eredmények ellenére az 1014/1971. sz. Korm. rendelet azon előírása, hogy 5-8 évenként minden szakmunkás részesüljön továbbképzésben, nem valósul meg maradéktalanul. A beszámolási időszakban a párt- és szakszervezeti szervek és az alapszervezetek céltudatosan törekedtek a munkások tömegpolitikai beiskolázására. Következetes munkájuk eredményeként mindkét területen növekedett az oktatásban résztvevő munkások száma.