MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-09-06 541. öe. - 1978_VB 541/29

- 5 A vállalati eszközhelyzet néhány számszerű adatát és összefüggését a 2.sz. melléklet tartalmazza. c/ Munkaerő- és bérhelyzet A középtávú tervben előirányzott évenkénti létszámszükséglet realizálása a munkaerő-források kiapadása és az 1976. évi rendkivüli mértékű fluktuáció miatt nem következett be. /A kilépők több mint 800 fővel haladták meg a belépők számát./. A létszámcsökkenés néhány munkáscsoportban különösen számottevő volt. A burkoló létszám csökkenése az elmúlt 2 évben 65%-os, az üvegezők esetében 45%-os, a festőknél 22%-os, mig a segédmunkásoké 2o%-os mértékű volt. Az irányított vagy külön intézkedésekkel rendelkezésre bocsátott létszám sem pótolhatta a hiányzó munkaerőt. 1978.

I.negyedévében 33o fő munkást irányított át az EVM 3 hónap időtartamra más vállalatoktól a házgyárakba, a II. negyedévtől év végéig 1165 fő katona dolgozik a vállalatnál . A vezényelt állomány aránya eléri a fizikai dolgozók létszámának 15%-át. Ezen igen jelentős intézkedések mellett azonban a súlyos vállalati létszámhiány általánossá vált, és állandósult. A termelési programokat zavaró külső-belső hatások, a szervezési fogyatékosságok és a munkaerő-hiányok együttesen igényelték és eredményezték a túlóra felhasználás rendkivüli növekedését. 1977-ben már 141 óra volt az 1 főre eső túlóramennyiség, de egyes szakmunkáscsoportok átlagos túlóra értéke a 3oo-5oo órát, néhány személy esetében pedig az l.ooo órát is meghaladta éves szinten. Ezek az adatok összességükben a vállalat dolgozóinak áldozatvállalását tükrözik, de egyben több területen lazult a jövedelmeknek a tényleges teljesítményekhez való kötődése, romlottak a korszerű bérformák alkalmazásának lehetőségei, a bérszinvonal tervezés és a bérgazdálkodási gyakorlat többször került ellentmondásos helyzetbe. A vállalat fizikai és nem fizikai dolgozóinak átlagbére 1976-ban és 1977-ben is magasabb volt, mint a középtávú tervben előirányzott érték. Ebben egyaránt szerepet játszott a progressziv adóbefizetési kötelezettséget is vállaló erőteljes bérfejlesztés és az ÉVM által jóváhagyott bérpreferencia összege, mely utóbbi 1976-ban 4,7, 1977-ben pedig 14 millió Ft értékű volt. A lakásépítés politikai fontosságát szem előtt tartva és az építési tevékenység munkakörülményeit figyelembevéve a jövőben is kiemelten kell kezelni a munkások jövedelmének növelését a vállalatnál. 1978-ban a vállalat gazdasági és politikai vezetése - támaszkodva a szocialista brigádokra - növelni kívánja a teljesítménybérben dolgozók számát és elsősorban a munka?9