MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-09-06 541. öe. - 1978_VB 541/12

11 az egész bérezés rendszerét, ezen belül koncentrálni egyes területekre, -tel jesitménykövetelmények,- mert különben a bérprefereneia felhasználása nem lesz hatékony; - a gyakorlatot folytatni kell, lehetőség szerint a vidékieket elkülöníteni; - túlórák kérdése: a vezetés térjen erre vissza, és megfelelően szabályozza a Kollektív Szerződésben, és csak az abban engedélyezettekkel gazdálkodjon, a törvények betartásával. Nem lehet tudomásul venni, hogy egyes dolgozók hallatlan mértékű túlórát használtak fel, ha kell a dolgozókkal szemben is korlátozni kell,ezt döntő kérdésnek tartja. Jönnek feléjük jelzések, tiltakoznak a dolgozók a sok túlóráztatás miatt, főleg amelyek csúcsidőszakban jelentkeznek, azok már embertelen mértéket öltenek. Politikailag is felelősségünk van ebben; épüljenek a lakások, de nem mindegy, hogy milyen áron; - indokolt további erőfeszítéseket tenni a szociális- és munkakörülmények javitására. A helyi szakszervezet pedig vizsgálja meg a táppénzes állomány alakulását, lehet hogy sok mindenre választ is ad; - a vállalat politikai és társadalmi szervei által eddig is kifejtett politikai munkát tovább kell erősiteni, főleg az emberek nevelése tekintetében. dr. Bozsó László elvtárs: A ker. PB. részéről a jelentéssel egyetértését fejezi ki. Tapasztalatuk, és az együttes VB-ülés is ezt mondatja, ahol az akkori helyzetet is elemezték, előremutató határozatot hoztak. Ennek végrehajtása érdekében megfelelően dolgoztak. A vállalat helyzetét, a vállalatvezetés állapotát ugy ítélik meg, hogy reálisan értékelnek, helyes konzekvenciákat vonnak le, a tennivalók is reálisait, felelősséget éreznek a múltért, jelenért, de a jövőért is. Ha több önkritikát alkalmaznak, akkor több kritikát is kellett volna mondani !, ez pedig a minisztériumot is érintette volna. Előrelépés egyik módja, hogy a felelősség kérdését a vezetés szélesebb szintre helyezi és végül az egész vállalati kollektiva is érezze át. Ez ma még nincs meg. Felelősség kérdése: sok alkalommal felmérték, hogy a ker. PB. munkája milyen volt, és sok tekintetben részesei is a kudarcoknak, amit a vállalat rovására irnak. Levonták a tanulságot, erősödtek a kontaktusok, több a beszámoltatás, és közvetlenül nem instruktor, hanem alosztályvezető foglalkozik a vállalat gazd.pol.kérdéséivel. Tehát alibit találtak a maguk számára, de más szervek is t- ha foglalkoztak is eddig a vállalattal - még igen sokat tehetnek. Tapasztalják, hogy a vállalatnál jelenleg az egész légkörben feszültségi állapot van, ami egy adott ideig segit, de hosszú ideig nem lehet elviselni. Ez fennáll a gazdasági vezetők között, párt- és politikai vezetés szintjén is, de a vállalat és a minisztérium között is, sőt a tanáccsal való együttműködésben is tapasztalható. A korábbi BPVB ülés után a csatabárdot elásták, de még sincs minden rendben. Minisztériummal való együttműködés: a sok segitség, amit a vállalat kap, lehet sok, de lehet kevés is. Ez minőségi kérdés. Mi az eredménye a sok segítségnek - ezt kell raegitélni. Bárki részéről a segitség nem gesztus, közös felelősséget kell érezni ! /:Példaként emliti a f.évi tervtárgyalást, ahol a minisztérium végül utasítást adott és nem tárgyalt újra azzal a plénummal, ahol a problémákat felvetették/. AL