MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1977

1977-10-26 518. öe. - 1977_VB 518/34

- 32 tevékenysége alapján lehetséges. A visszavonulás, a leállás, valaminek a megszüntetése is tervszerűen, átgondoltan kell, hogy történjen, másként igen nagy a gazdasági és politikai ára, ha nem igy történik. A következő dolog szorosan kapcsolódik az előbb elmondottakhoz. Véleményem szerint nekünk nagy szükségünk van a vezetés tekintélyének és hatékonyságának megerősítésére. Teljesen egyetértek a vitában elhangzottakkal, hogy Magyarország, a mi pártunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy olyan vezetője van, aki óriási tömeg tekintélyét élvezi, tisztelet és szeretet övezi. Kádár etról van szó. De ez a tekintély nem helyettesitheti a központi állami vezetésnek és minden szintű vezetésnek a tekintélyét. És nálunk ebben a vonatkozásban távolról sincs rend. A vállalatok vezetése nem nagyon tiszteli a minisztériumi vezetést és nem élvez különösebb tekintélyt a minisztérium. Nem tudom, hogy a Minisztertanács, mint testület, az ágazati miniszterek és minisztériumok előtt mekkora tekintélyt élvez, gondolom többet mint az előbbiek. Az egyes vállalatok esetében nem mindig tisztelik a gyárakban a vállalati vezetést. Ugy érzem, hogy annak az egyéb ként nagyon egészséges, sok eredményt hozó munkának, aminek az utóbbi 10 évben, de lehet, hogy hosszabb ideje, tanúi vagyunk, amelyik a helyi önállóság, kezdeményezés ösztönzésére, a helyi önállóság és központi vezetés összekapcsolására irányul, annak keretében egy kicsit meggyengült a központi irányitás és azok vezetőinek a tekintélye. Hozzá teszem, helyenként a pártban is. Az is igaz, hogy sok éve ismételten elhangzott a párt fórumain, hogy a vállalati pártszervezet a népgazdasági érdekek szószólója legyen, mégis gyakran a lokális érdekekhez csatlakozik. Érzékelem ezt a gyárak vonatkozásában itt Budapesten is. A tekintély a vezetés szempontjából nagyon fontos, azt őrizni és erősiteni kell. Remélem nem értik félre, nem gondolják, hogy tekintély uralmi rendszernek vagyok a hive. Egyszerűen arról van szó, amiről Lenin a 20-as években annyit irt és beszélt, a vezetés tekintélye nem azonos a bürokráciával, a hivatal uralmával. 34