MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976

1976-06-16 484. öe. - 1976_VB 484/9

- 8 Azokat a bizonyos kiugratásokat, amelyekről szó volt el kell végezni, mert szükség van rá. Arról is vita volt, hogy mihez viszonyítsunk, mi a mérce? A gyakorlattal kell mérni, hogy a párttagság eleget tud-e tenni a szocializmus épitése feladatának, tehát rendelkezik-e azokkal az adottságokkal, amelyek ehhez szükségesek. Majd a KB. értékelése után nekünk is meg kell határozni a»kat a fea datokat, amelyek maga után húzzák az egész párttagságot. Az egyik vitán egyetemi emberekkel beszélgettünk, akik elmondták, hogy a párttagság valóban keveset foglalkozik ideológiai kérdésekkel, - de a marxizmus-leninizmus tanitásai szerint csinálják a dolgokat, csak a mélységével van probléma. A dialektikus gondolkodás oldala nem eléggé alakult ki. Elsősorban politikai oktatásunk és a mindennapi ideológiai munkánk számára érdemes levonni a következtetést, hogy a kérdések megválaszolását jobban befolyásolhatja az ideológiai műveltség. Az élet oldaláról két kulcs-szó van: egyik a munka, másik pedig a közösség, amely a legkomolyabb támaszunk a további munka során. A harmadik minden pártszervezet részére adott feladat, hogy a különböző rétegek állapotát figyelembe véve mindig az adott helyzetnek megfelelő legizgalmasabb kérdésekkel foglalkozzanak. Bihari elvtárs: Eszembe jut a 60-as évek eleje, amikor túlzottan sok praktikummal foglalkaztak a pártszervezetek. Ugy érzem most is van munkánkban egy ilyen gyakorlat, s ehelyett az kellene, hogy a testületi ülések többet foglalkozzanak elméleti kérdésekkel. Kurucz Imre elvtárs: Nagyon gondolatgazdag, jól szerkesztett anyag, de nem irigylem az anyag készitőit. Minden párttagra 3 helyzet hat: a világhelyzet, belső helyzetünk és önmaga érettsége, önmaga visszahatása. Vajjon az országos átlag mellett - a 750 ezer párttaghoz mérten ez a 200 ezer budapesti miben specifikus hatású a többire. A párttagság egészén belül a differenciáltság megvan-e, mert még nem szűnt meg a főváros és a vidék közötti különbség. Az anyagban a leegyszerűsítés veszélyét látom, pl. nagyon tömören elintézi, hogy a munkásságnál igy van, az értelmiségnél igy van. A szocialista élet tartalmánál a hogyan és miért élünk együttet kellene jobban kifejteni. Vannak az anyagban olyan megfogalmazások^ hogy tulajdonképpen nem tudjuk kire mutogatunk a párttagságban. Vannak az anyagban olyan részek, ahol csak jót mondunk és nem merünk az igaz, pozitiv megállapítások mellett mindent elmondani. 5