MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976

1976-12-14 497. öe. - 1976_VB 497/4

- 3 ­Az eltelt beszámolási időszak egyik legfontosabb "káder-vérátöm­lesztése" a gazdasági vezetés területén történt: az utóbbi 2 esz­tendő alatt szó szerint kicseréltük a teljes gazdasági vezetői gárdát, mely részben elöregedett, részben nem volt képes anyagi eszközeink hatékony felhasználását biztosítani. A beszámolási időszak alatt tapinthatóan nőtt egyetemünk nemzet­közi kapcsolathálózata, tekintélye. Szinte szervessé vált szoros együttműködésünk a moszkvai és a leningrádi egyetemmel, a baráti országok főbb egyetemeivel. Az államközi kulturális egyezmények által biztosított kapcsolatokon felül 20 külföldi egyetemmel kö­töttünk közvetlen kooperációs egyezményt. Ezek a külföldi együtt­működések nemcsak a Helsinkii-okmány valóraváltása miatt fonto­sak nekünk, hanem elsősorban azért, mert megóvják tanszékeinket a provincializálódástól, és elsőrendű eszközei a valóban világ­színvonalú oktató- és kutatómunkának. Az elmondottak alapján ugy tűnhet, hogy az ELTE fejlődése töret­len, kiegyensúlyozott. Sajnos - amint ez beszámolójelentésünk­ből is kitűnik - helyzetünk korántsem mentes súlyos problémáktól, az 1972-es határozatot nem hajtottuk maradéktalanul végre. Elsősorban az egyetemi állami irányítás, igazgatás és ügyvitel nehézkességét, korszerűtlenségét emlitem. Mintegy 2 éve ismertük fel - rádöbbenhettünk volna már előbb is - hogy a nagy tehetetlen­séggel működő igazgatási apparátus már-már gátjává válik a haté­kony érdemi munkának. Egy esztendő óta folynak átgondolt, össze­hangolt igazgatási - reformelőkészitő munkálataink. Elkészült az uj SZMSz első, nyers tervezete. Az uj szabályzatban - a többi között - világosan le kell irni az egyszemélyi és testületi dön­tések, az összegyetemi, kari, tanszékcsoporti és tanszéki hatás­körök, az alá- és fölérendeltségi viszonyok körvonalait, határait, melyek tisztázatlansága az egyetemi közélet zavarainak egyik for­rása. Itt térek ki egyetemi irányítási munkánk egyik legsúlyosabb fogya­tékosságára: az állami vezetés terén még mindig nem tudtuk maradék­talanul érvényesíteni az egységet a közös célok érdekében. Neve­zetesen a Természettudományi Karon mindinkább elszigetelődve bár, de még mindig hat egy csoportosulás, melyet a hatalmi helyezke­dések, az összegyetemi törekvésekkel való állandó szembenállások jellemeznek. Ez az érdekcsoport arra fordítja fő figyelmét, hogy a kinevezéseknél, előléptetéseknél, testületek összeállításánál saját emberei legyenek előtérben. Ez az érdekszövetség amellett apolitikus. Al-osztályszemélet a munkás-paraszt szövetségről, nem marxista nézetek a káderpolitikában, kritikátlan bizalom egye­sek iránt, előitéletszerü bizalmatlanság másokkal - többnyire kommunistákkal - szemben: ime a TTK mai vezetésében megnyilvánuló tendenciák! Igaz, ez az érdekcsoport a vezetői generációváltást is tükrözi; tagjai között munkás- vagy parasztszülőktől származó tehetséges szakemberek vannak. De az érdekcsoport a Karon nevel­kedett uj nemzedékbeli vezetőgárdának csak elenyésző kisebbségét alkotja és élesen szemben áll a józan többségnek kiegyensúlyozott, a párt politikájának megfelelő törekvéseivel. így egy jelentős kari réteg, - párttag és pártonkívüli munkás, paraszt és értel­miségi származású oktatók rétege - a közügyektől félreáll, hát­4-

Next

/
Thumbnails
Contents