MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976

1976-11-03 494. öe. - 1976_VB 494/42

- 5 Egyes állami vezetők a "kötelező érintkezési normákat" betartják, de a pártszervezet segitségét, részvételét a közvetlen vezetésben nem kérik. Az is előfordult, hogy a kényes vagy sok gondot rejtő ügyek megoldását a pártszervezettől várták. Mások úgy vélték - és vélik -, hogy mivel felsőbb szervek nevezték ki őket, munkájukat is csak azon a szinten Ítélhetik meg, az alapszervezetek nem "illetékesek" munkájuk értékelésére. Ma már igényesebb a párttagság a beszámoltatás tartalma iránt. Korábban tudomásul vették az általános tájékoztatást, az utóbbi években törekednek a részterületek konkrét, alapos megismerésére, s a helyi lehetőségeknek megfelelően ujabb feladatokat jelölnek meg. Bővitik a beszámoltátották körét, s az uj feladatok tapasztalatait is számba veszik. Az iskolai pártszervezetek ellenőrző, beszámoltató tevékenységének fejlődésével javult, összehangoltabb lett a tervezőmunka, eredményesebbé vált az oktatás-politikai és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtása, a világnézeti nevelés. Fejlődött a testületi demokrácia, bővültek az iskola társadalmi kapcsolatai, nőtt az ifjúsági mozgalom önállósága, egységesebb a fontos kérdések, feladatok megítélése. A tudományos területen dolgozó pártszervezetek célja mindenekelőtt a kutató munka segítése, az alkotó légkör megteremtése, a vezetők és nagyobb egységek munkájának ellenőrzése, a helyi politika megteremtése.Az alapszervezetek sokat tettek: a Tudománypolitikai Irányelvek, és az ezzel tisszefüggő határozatok megvalósításáért; kidolgozásáért, gondozásáért; kezdeményezték a kutatók politikai továbbképzését; a szakmai kérdésekben a döntések előkészítésében /tervezés, témakoncentráció, hatékonyság, beruházások, stb./, a gazdaságpolitikai tanácsadó és javaslatokat kidolgozó testületeik segítségével, politikai irányítók voltak. U