MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976
1976-08-25 489. öe. - 1976_VB 489/6
Munkaerőhelyzet: olyan hozzáállás van, hogy nem lehet előrelépni a munkaerő területén, mert elmegy a munkás a gyárból. De ugyanakkor azt is lehet tapasztalni, hogy a teljesítménybérezés kiszélesítésével azoknál a vállalatoknál van probléma, ahol a munka- és üzemszervezés alacsony szinvonalu. Épitőipar: súlyosak a gondok. A követelmények vagy nem, vagy csak nagyon nehezen érvényesülnek. Most az épitőipar elemzés alatt áll, a végső konzekvenciák megvonását csak azután lehet megtenni. Katona Imre elvtárs: 6 hónap után nehéz értékelést adni. A Pol.Biz. is foglalkozott a témával, és olyan következtetésre jutottak - amire a BPVB-nek is vigyázni kell - hogy egy megindult folyamat kezdetén vagyunk. A reális értékelés fontossága mellett végig kell gondolni, hogy mire kell összpontositani a figyelmet. Budapesten is elhúzódott a tervezés, bizonyos szempontból újszerűbb tervezés volt /: demokratikusabb és ugyanakkor centrálisabb:/, és a végrehajtás igazából csak megkezdődött, de még nem bontakozott ki. Nem a dinamikus fejlődés szintjén alakult ki a külkereskedelm eredménye sem, de ebből is azt a következtetést kell levonni, hogy a centrális szervek igyekeztek bizonyos arányokat kialakitani, bizonyos adminisztrativ intézkedéssel, ha nem is ezeknek kell dominálni ké sőbb. A legnagyobb eredmény, hogy a párt-, gazdasági vezetők gazdaságpolitikai szemlélete változott. A szemlélet egysége azonban nem mindenütt realizálódott a gyakorlatban, sok a fékező erő, túlbiztosítás, bátortalanság. A tervek fő törekvéseikben közelebb kerültek a népgazdasági tervekhez, - az eralitett hiányosságok ellenére is. A megoldás elején tartunk, további nagyon komoly erőfeszitésre van szükség, hogy a célokat elérjük. Ismert a mezőgazdaság termelési kiesése, ami a nemzeti jövedelem kiesését is jelenti. Tehát a népgazdaság egyensúlyának javitása vagy mérsékeltebb lesz, vagy fokozottabb erőfeszités szükséges a népgazdaság más területén, pld. az iparban. Budapestnek különös felelőssége van ebben: ráhangolni a párt és gazdasági vezetőket erre a felelősségre, ehhez kell ösztönzést adnunk. Amit Ernszt elvtárs elmondott erre jó példa is. Export alakulása: a legnagyobb elmaradás a gépiparban van; ez döntő részben Budapestről adódik. Feladatunk, hogy őszintén nézzünk szembe a gyengségekkel, legyünk kritikusabbak, kemények. Frázisokkal nem sokat érünk, ellenőrizni, segiteni kell most a céltitűzések elérését. Dienes elvtárs, amit elmondott irja le, küldje be a KB illetékes osztályára, hozzuk az elvtársak tudomására, hogy milyen hatása van a témáknak az Egyesült Izzóban, de lehet, hogy más üzemekben is. A konkrétságra törekedve, osztályaink, a ker. PB-ok egyedileg nézzék meg a kulcsfontosságú üzemeket, hogy export területén milyen problémákkal küzdenek, ha kell hozzuk össze őket. Hogy mi a teendő, azt mi nem tudjuk megállapítani, csak a szakminisztérium, de ne engedjük elszállni ezeket a megjegyzéseket. Eszközgazdálkodás: ebben a mi felelősségünk is benne van. Vagy tényleg objektiv okok gátolják az előrelépést, - meg kell nézni egyedileg az üzemeket. Munkaerő: munkaerőt kell felszabadítani P /t v , ni > ezt k eli megvizsgániuk az G
