MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1975

1975-01-03 444. öe. - 1975_VB 444/10

- I Vida Kálmán et: 15. oldal k. bekezdése megállapítja, hogy a hossza dalmas eljárások miatt csökkent az ujitók kedve, az utóbbi években az ujitók száma is; itt figyelembe kell venni azt is, hogy az ujitás kifizetése a nyereségrészesedés terhére történik. Ebből nagyon sok bonyodalom származik, amit a birósági ügyek is bizonyitanak; sok esetben maguk a munkások stréber nek nevezik az ujitót, mivel elviszi a nyereségrészesedésüket. Javasolja, hogy azokat kell felelősségre vonni, akik szinte nevetséges ujitásokat adnak be. Mészáros Vilmos et.

; Megitélése szerint néhány dolgot markánsabban kell megfogalmazni, ahogy a hozzászóló elvtársak is javasolták: az egyik a budapesti ipar átalalcuÉsának jövőbeni helyzetével kapcsolatos, a másik a munkaerő helyzet, mely a budapesti ipari fejlődésének egyik meghatározója Szabó Piroska et

.; a lk. oldal a szolgáltató ágazattal foglalkozik, de inkább csak megemliti. Javasolja, hogy e témával - jelen tőségét tekintve - többet kell foglalkozni az anyagban. A 17. oldal a szocialista munkaverxennyel foglalkozik, véleménye szerint ltul sokat emliti az üzemi demokrácia kérdését. A 6. bekezdés a szocialista brigádokat ugy emliti hogy sokat tettek és tesznek a vállalati közhangulat, a munkahelyi demokrácia fejlesztéséért: javasolja, hogy elsősorban a brigádok termelőmunkáját kell értékelni, az elért eredményeket, hiányosságokat, aztán kell az egyéb kollektiv megnyilvánulásokat értékelni. A 19. oldal a felszabaduló munkaerő átcsoportositásával foglalkozik. Javasolja, hogy a népgazdaságilag szükségtelen munkaterület helyett más megfogalmazást eszközöljünk, mert a szükségtelen szó nem jó érzést váltana ki a dolgozókból. Somogyi Sándor et.

: elmondta, hogy a vezetés már több alkalommal vitatta az anyagot, de ugy érzi, hogy még mindig javitásra szorul. Az alábbiakat hangsúlyozta: Az anyag a termelőmunkát elemzi és egy kalap alá veszi az egész szocialista szektort; e témát bontani kell. A KTSZ-ekről érdemes lenne külön szólni, hiszen egy sor dolog másképpen jelentkezett az elmúlt időszakban mint az állami iparban ; jelentős része átvette tulajdonképpen a kisüzemek szerepét, ezt a foglalkoztatottak száma is mutatja; a piac területén más a jövedelmezőségük, más amit fizet, mások a gondok, de ugyanakkor sokkal rosszabbak a szociális körülményeik. A másik kérdés a magánkisipar, amivel nem foglalkozik az anyag. Meggondolandó hogy szóljon ezekről a beszámoló, kiemelve a szolgáltató tevékenységet, mely jelentős a fővárosban. Katona Imre et.: hangsúlyozza; a mi gazdasági életünk fejlődése rendkivül ellentmondásos, sok a jó és sok a rossz példa. Egy azonban világos: a budapesti állami ipar gazdálkodása az elmúlt négy év alatt mégis csak fejlődött. Ha mi politikailag értékeljük, ezt ki kell mondani. AO