MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1975
1975-12-19 471. öe. - 1975_VB 471/53
Segítette az előrehaladást az igazgatók határozott időre szóló kinevezése, az iskolai mozgalmi szervek bevonása a döntések előkószitésébe, a javaslatok megbeszélése a nevelőtestületi fórumokon, az uj vezetői kinevezések nyilvános indoklása is. Mégsem elég gyors és egyenletes a demokratizmus erősödése. A testületek ma még eléggé tartózkodóak akkor, amikor véleményt kell nyilvánítaniok. A pedagógusok egy része vonakodik attól, hogy a közösségi felelősségekben és jogokban osztozzék. A pártszervezetek és a szakszervezeti bizottságok már sokkal határozottabban fejezik ki a nevelőtestületi kollektívák álláspontját. Viszonylag kevés idő telt el az iskolavezetők önállóságának, hatáskörének jelentős megnövekedése óta. A pedagógusok egyes körei még nem látják be ma sem, hogy a vezetők megnövekedett jogköre és önállósága nem jelent számukra hátrányt, ahogyan többen fogalmazták "kiszolgáltatottságot" a vezetővel szemben. Ez hátráltatja aktivitásuk kibontakozását. Az igazgatók nagyfokú leterhelése pedig sokhelyütt akadályozza a nevelőtestületi közösségek erőteljesebb alakitását. A párt vezető szerepének elfogadása a pedagógusok körében egyértelműnek Ítélhető. A munkásosztály társadalmi-politikai súlyát, a társadalomban betöltött szerepét értik, elfogadását a munkásgyerekek nevelésében végzett pedagógiai munkával is bizonyítják. Az értelmileg és érzelmileg elfogadott elvek képviseletében azonban gyakran bizonytalanná válnak közülük többen az olyan ellentmondásos társadalmi jelenségek láttán, mint pl. a munkafegyelem lazulása, a lakossági szolgáltatásban dolgozók egy része körében tapasztalható anyagiasság, vagy egy-egy munkásból lett vezető kispolgári magatartása. A külpolitika döntő fontosságú kérdéseinek megítélésében tapasztalható a legegyöntetűbb egyetértés a kongresszuson is megfogalmazott elvekkel. Ez érezhető a pártnapok mondanivalóinak fogadtatásából is. Politikai tudatosságuknak viszont egyik leggyengébb eleme - inkább az általános iskolák és a gimnáziumok pedagógusainál, kevésbé a szakoktatási intézmények nevelőinél - a gazdasági folyamatok átfogó ismereteinek hiánya, főként a világgazdasági