MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1974

1974-10-11 438. öe. - 1974_VB 438/13

/VB. 1974. október 11./ 2. napirend. Hli- R Katona Imre elvtárs összefoglalója: A jelentés azzal a céllal került a VB. elé, hogy egy év tapasztalatáról adjon tájékoztatást. Képtelenség, hogy egy éven belül itt alapvető kérdésben átállás történjen. Ennek a kidolgozása mehetett volna már jobban is, mint ahogyan az eddig történt. Milliárdok áthozásáról és döntéséről van itt szó, ami pozitivan és negativan is érint. A radikális átállás több kárt okoz mint hasznot. A megfigyelés azt a célt szolgálja, hogy a végleges döntéshez segitséget nyújtson. Gazdasági kapcsolatainkban vannak problémák, például nem azonosak az árképzéseink. Mondják, hogy nem gazdaságos a Szovjetunióval az exporttevékenység. Azt viszont elhallgatják, hogy a Szovjetunióban alkalmazott árképzés nagyon sok esetben számunkra óriási előnyt jelent. Ezek a dolgok az egész szocialista integrációt is érintik. Javasolom,hogy ne kapkodjunk, egyeztessük a KGST országokkal és aztán döntsünk. Az ösztönzők változtatása nem volt cél, ez a következő ötéves terv feladata /nagy eszközigényes vállalatok problémája/ . A stratégiai és taktikai módszerek kidolgozása nem olyan egyszerű. Lényeges előrelépések lesznek, de bizonyos területeken hordozni fogják még a mellékhajtásokat. A témával való foglalkozásnak van létjogosultsága, mert itt nagy kérdések vannak. A jelenlegi adottságok mellett is lehet jobban dolgozni és nem lehet mindent stratégiai kérdésekkel eldönteni. Például a Csepel Vasműnél sincs minden rendezve, de azért valami előrehaladás történt az egész termelésszervezés, szakmunkásképzés területén. És a többi vállalatainknál is nagyon sok minden történhetett volna. Lehet jelezni a KB. felé, hogy alapvető kérdés az egész ösztönzési rendszerünk bizonyos változtatása. A jelenlegi feladataink mellett amin tudunk változtatunk ebben az irányban is. Azzal az alapállással, hogy itt már van politikai döntés, szorgalmazni kell a problémák megoldását. Például a budapesti ipar rekonstrukciójával senki nem foglalkozik átfogóan, mindig mellékesként kezelik, holott megállapítottuk, hogy alapvető kérdés. Ezért tartom szükségesnek, hogy még jobban pontositsunk, hogy milyen javaslatot tegyünk a központi szerveknek. A^