MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1974

1974-02-01 419. öe. - 1974_VB 419/16

- 6 ­Kedvező hatást váltott ki a tanácsapparátus jutalmazási keretének 6 %-ra emelése, a 44 órás munkahét bevezetése és a kilátásba he­lyezett bérrendezés. Összefoglalva: a Politikai Bizottság 1969. december 2-i határozatának végrehajtása folyamatban van. A továbbhaladás poli­tikai feltételei kedvezőek. A területenként eltérő mértékű fejlő­désről, a jelentkező problémákról és a magunk elé állitott felada­tokról az alábbiakban számolunk be. I. Budapest munkaerőhelyzetét meghatározó néhány tény e ző alakulá sa. Budapesten 1971 január 1-én a népességszám 2,020 millió volt. Ezen belül a munkaképes korúak száma 1,3 millió. A nyugdi­jasok száma növekvő, meghaladja a 400 ezret. A IV. ötéves terv­időszak első három évében már kibontakozott a vidéki ipartelepítés tervezett hatása. A vidékről való felvándorlás erőteljesen mérsék­lődik. «A népesség a fővárosban a tervidőszak végére várhatóan csak 45 ezer fővel növekszik. Ez mintegy 50 ezerrel kevesebb mint amennyivel a terv számolt. A munkaképes korúak száma változatlan marad. A születések száma a népesedéspolitikai intézkedések hatá­sára növekszik, de a halálozások száma azt még meghaladja. Az ipar­ban foglalkoztatottak száma a tervidőszak végére várhatóan 30 ezer­rel csökken. Az 1972 évi adatok szerint az 1976-ra tervezett csök­kenést már megközelítettük. A munkaerőhelyzet tovább rosszabbodik. Problémát jelent, hogy a munkahelyet változtatók több­sége nem a perspektivikus ágazatokban keres munkát. A munkahely­cserét a Fővárosi Tanács rendeletileg, adminisztratív utón is kor­látozza, befolyásolja. Eredményes vállalati intézkedések szület­tek a törzsgárda védelmében. A munkaerővándorlás jelentősen csök­kent. Reálisabb a vállalatok munkaerő tervezése. Az iparban erő­teljesebbé vált az élőmunkát megtakaritó gépesités, bár nem a ki­vánt mértékben és csak késve követve a munkaerőhiányt. Még mindig AC

Next

/
Thumbnails
Contents