MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1973

1973-04-13 399. öe. - 1973_VB 399/16

A beruházási feszültség alakulása Budapesten: Az intézkedések hatásaként megállapítható, hogy a beruházási folyamat egésze kedvező irányban halad. Az egyensúly megteremtése terén már eredmények tapasztalhatók. Míg 1971-ben a visszautasított kivitelezési igény a leszerződötthöz viszonyítva 2o % körüli volt, 1972-ben 7,1 /á-ot tett ki. Megkezdődött az anyagi eszközök koncentrációja, csökkent a beruházási kereslet. Az intézkedések mind az állami beruházásoknál, mind a decentralizált szférában eredményesnek bizonyultak. A valóságos pénzforrások szerepe döntő tényezővé^ vált a beruházás terén. A beruházási tartalékképzés megfelelő biztonsagot jelentő A központi pénzügyi források beszűkülése, a vállalati források egyre jelentősebb mérvű bevonása a fejlesztésbe, és a beruházási tartalék kötelezővé tétele a vállalati fejlesztési alapok erős terhelését vonta maga után, ugyanakkor a takarékosabb, gazdaságosabb megoldások kiválasztására és a meglévő berendezések jobb kihasználására ösztönözte a vállalatokat. Az ágazatok és a tanácsi gazdaság területén egyaránt olyan jelentős volumenű beruházások kerültek elhalasztásra, amelyek a tervidőszak végén, illetve az V. ötéves tervben újra előtérbe kerülnek, mivel jogos termelési Ül* társadalmi igényként jelentkeznek, /rekonstrukciók, vállalati termelési eszközök modernizálása, vagy közlekedési, kereskedelmi, művelődési, közműfejlesztési beruházások/ Tapasztalható továbbra is, hogy a. kivitelezés alatt álló beruházások költsége növekvő. A beruházás többletköltségeinek keletkezését az árak növekedésén tul a tervmódosítások okozzák, ezek pedig nagyobb részt a gondatlan előkészítésből erednek. Több esetben a beruházási Tjrogramok jóváhagyása megalapozott műszáki és gazdasági ismeretek nélkül történt. A költségvetések ÁC