MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1973

1973-03-30 398. öe. - 1973_VB 398/21

10 - a hatáskörbe vont funkciók nagy létszáma nein teszi lehetővé a döntés, a véleménynyilvánítás előtti alapos munkát. A s2e» mélyi felelősség nem eléggé érezhető. Előfordulnak igénytelen, nem körültekintő előterjesztések; - a vezetői funkciók betöltésére akkor is egy javaslat kerül a testület elé, ha több érdemi jelölt is van. Az államigazdasági és pártvezetők előzőleg eldöntik, hogy melyik javaslatot terjesztik a testület elé; - a pártalapszervezetekben a párttitkár mond véleményt és nem a pártvezetőség. Az is előfordul, hogy a vélemény kialakításában nem támaszkodnak a munkahelyi kollektiva értékítéletére. A pártszervek nagyobb gondot fordítanak a vezetők tervszerű politikai képzésére, továbbképzésére. A javulás ellenére nem kielégítő a gazdasági és állami vezetők politikai iskolázottsága. A pártszervek gyakran elnézik, hogy egyes vezetők - politikai képzésben, propagandamunkában nem vesznek részt. A pártbizottságok által készített iskoláztatási tervek sokszor formálisak. A célkitűzéseknek általában fele realizálódik. Ez azt mutatja, hogy a tervek nem eléggé megalapozottak és nem ellenőrzik annál: teljesítését. A politikai képzés sok esetben öncélú, nem párosul annak alkotó, gyakorlati alkalmazásával. A párthatáskörök decentralizálásában 03 a hatáskörbe vontait számának csökkentésében történt javulás. A kerületi pártbizottságok csaknem 2oo-al, az üzemi, intézményi pártbizottságok, csucsvezetőségek 15 - 2o, az alapszervezetek lo-15-el csökkentették a hatáskörbe, illetve véleményezési jogkörbe vett funkciók számát. Csökkent a kettős hatáskörbe tartozók száma. Jobban érvényesül az az elv, hogy a káderek sorsáról ott döntsenek, mondjanak véleményt, ahol munkájukat, magatartásukat a legjobban ismerik. Az üzemi, intézményi P3-ok egy része ragaszkodik olyan funkció]: hatáskörbe tartásához, amelyeket hasznosabb, célszerűbb lenne az IÁ