MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1972
1972-06-02 378. öe. - 1972_VB 378/56
A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítését a külső gátló tényezők mellett egy sor belső üzemi probléma is nehezitette. Megállapítható, hogy a meglévő hibák jelentős része szemléletbeli problémákból, a különböző szintű vezetők téves nézeteiből származik. Tapasztalható az újtól való félelem, mivel ebben eddigi munkájuk kritikáját látják. Olyan téves nézet is uralkodik, hogy a szervező munka nélkülözhetetlen és egyedüli előfeltétele a beruházás. A vállalati belső tartalékok feltárása helyett sok esetben csak a külső gátló tényezőket látják. Már 1970-ben a Budapesti Pártértekezlet is megállapította, hogy a szabályozók fogyatékosságán tul, a munkaerőgazdálkodás sok helyen gépies, adminisztratív jellegű és nem elemző, feltáró munkán alapul. Az éltelt időszakban lényeges változás ezen a területen nem tapasztalható. Előfordul, hogy jól átgondolt szervezési intézkedések nem kerülnek bevezetésre, megtörnek a közép- és alsó szintű vezetők ellenállásán. Szemléleti kérdés az is, hogy egyes gazdasági vezetők, amikor korszerű üzem- és munkaszervezésről van szó, akkor elsősorban elektronikus számitógépek alkalmazására, automata szerszámgépekre gondolnak- Ugyanakkor jelentős tartalékokat lehetne hasznosítani ha szigorúbban betartanák a bizonylati előírásokat, megkövetelnék a munka- és technológiai fegyelmet, ha nem tűrnék el az üzem területén található rendetlenséget. A meglévő gondok és problémák ellenére is megállapithatój hogy a szervezési tevékenység - különösen az utóbbi két esztendőben javuló tend e nciát mutatott. A IV. ötéves terv induló évében felszínre került egyensúlyi problémák, az ezzel kapcsolatos párt-és kormányhatározatok ráirányították a vállalatok figyelmét a racionálisabb gazdálkodás, a belső tartalékok gyorsabb feltárásának szükségességére. Ezzel párhuzamosan pozitiv szemléleti változások is voltak. Szerepe volt ebben a párt- és társadalmi szervezeteinknek is, akik sok esetben kezdeményezői voltak a szervezettség területén meglévő hibák feltárásának és ösztönözték azok felszámolását. A vállalati gazdasági vezetők és a pártszervezetek többsége azonban nem ismerte fel az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségeket és igy ezek nem kerültek a figyelem középpontjába. Erre csak a KB. decemberi határozatának megjelenése után került sor.
