MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1972

1972-01-14 368. öe. - 1972_VB 368/41

- 13 a Guevara kultusz is. A latin-amerikai fejlődés iránti érdeklődés és a kinyilvínitott álláspontok sokaknál hasonló okokból fakadnak. Felbukkan néha a szocialista társadalom aszketikus felfogása. A szocialista társadalommal és építésével kapcsolatban nem ritka a párt vezető szerepének elvi elfogadása, de gyakorlatának birálata ill. elutasitása. Találkozhatunk a munkásosztály és a párt vezető szerepét, avantgardista irányból tagadó nézetekkel is. Egyesek túlbecsülik az ösztönösség szerepét a szocialista épitésben és a proletárdiktatúra mechanizmusában. Ebbe a csoportba soroljuk a KISZ pártirányitá kérdésében, esetenként jelentkező hibás nézeteket is. Ezek, az egyetemi világnézeti politikai nevelés még meglévő hibáin tul, a hallgatókat érő rendkivül széles skálájú nemzetközi és hazai hatásokat is mutatják. Itt jelezzük, bár más irányú probléma - ami nekünk gondot okoz - hogy az utóbbi időben csökkent a hallgatók érdeklődése a politikailag oly fontos nemzeti tárgyak /magyar nyelv és irodalom, történelem/ iránt. Érdeklődésük gyakran ujabban divatossá vált - bár társadalmilag fontos - tudományok 111. módszerek felé fordult /szociológia, lélektan, strukturalizmus stb./. Természetesen ez utóbbiak művelését is fontosnak tartjuk, de nem a nemzeti önismeret és öntudat kialakitása szempontjából alapvető tárgyak rovására. Gyakran felteszik a kérdést; az ilyen nézeteket és tendenciákat mekkora hallgatói réteg hordozza? Erre az egyetemet általában jellemző képet nem adhatunk. Az ilyen aktiv hallgatók száma viszonylag kisebb a jogtudományi és a Természettudományi Karokon, ugyanakkor nagyobb a Bölcsészettudományi Karon. Egészében azonban valamennyi karon a hallgatók kisebb rétegét alkotják. Szerepüket és az általuk okozott problémákat nem lenne helyes csak számok alapján értékelni. Egyrészt azért, mert közülük sokan aktiv szerepet töltenek be a KISZ életben, s érdeklődnek az egyetemi munka kérdései iránt; másrészt, mert kiélezett helyzetekben /pl. bölcsészkari vita a Haraszti ügyben, vagy az érdek?.Ődés szerinti alapszervezet kérdésében/ a passzivabb hallgubók nagy részét is meg tudják álláspontjuknak nyerni.