MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1972
1972-12-22 391. öe. - 1972_VB 391/23
12 A bérrendezés óta a névleges bérek csak az éves bérfejlesztési kereteknek megfelelően emelkedtek, ennek megfelelően az oktatók reálbére stagnált, a nem oktatóké kis mértékben tovább növekedett. Egyetemünk dolgozóinak valóságos jövedelemviszonyait az alapbéren kivüli keresetek számottevően befolyásolják. Ezek növekedése 1967. és 1970. között jelentős volt, 1971. óta lelassult. A különjövedéÍrnek alakulása karok és az egyes oktatóig dolgozói rétegek között és azokon belül egyenetlen, s intézkedéseinkkel csak lassú változásokat tudunk elérni. A jövedelemszint a jelzett csökkenő tendenciák ellenére jelenleg kielégitő, feszültség nem tapasztalható. VI . A pártélet néhány főbb területéről 1. A pártszervezet taglétszáma az elmúlt öt évben kereken 250 fővel nőtt, 1972. júniusában - az ötödéves hallgatók távozása előtt - néhány fővel meghaladta az 1000 főt. a/ örvendetes, hogy a taglétszám növekedése csaknem kizárólag pártépitésből adódik, s elsősorban a hallgatói pártépités fejlődött. E munkát a továbbiakban elsősorban minőségileg kell fejleszteni, ami a kommunista oktatók jelenleginél jobb, szélesebbkörü személyes nevelőtevékenységét igényli. Ebben a tanévben már lényegesen érezhető volt a 18 éves felvételi korhatár hatása, amennyiben kereken 30 elsőéves párttagunk van. Ez rendkivül örvendetes, de nem problémamentes fejlődés. Egyes esetekben ugyanis felvételre kerültek szakmailag igen gyenge hallgatók is, ami nem jó példa a többi hallgató felé. A jövőben az egyetem előtti felvételeknél a szakmai kritériumot is gondosan mérlegelni kell. b/ Az oktatói pártépités üteme megfelelő, de a felvett párttagok összetétele arra mutat, hogy céljainkkal ellentétben a súlypont nem a fiatal, hanem a középkorú oktatókon volt. Ez összefügg az érintett korosztály szakmai túlterhelésével, de politikai nevelőmunkánk hiányosságaival is . 2. Az egyetemi pártszervezet hosszú tapasztalatok alapján kialakított munkamódszerrel dolgozik, amelyre a tervszerűség, rendszeresség jellemző. Gondot okoz a szervezeti fegyelem lazasága, amely az igazolt hiányzások 15-20 % között állandósult arányában jelenik meg. Emiatt a szervezeti fegyelem erősítésének problémája folyamatos feladatot ad a pártszervezetnek.' a/ Módszertani szempontból még mindig sok feladatot ad, hogy az alapszervezeti titkárok egy része s a vezetőségek közel 23
