MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1972

1972-09-22 385. öe. - 1972_VB 385/23

sadalmi elvárások elsődlegességét érvényesítő — a szervezett, rendszeres pártéletnek, a pártfegyefejlesztése és ennek érdekét szolgáló téma- lemnek, pártépítésnek, a pártmeg'bízatások válkoncentrációk elérése; lalásának és. teljesítésének jobbátétele, végső ,_,... fokon a kommunisták szervezeti és cselekvési - a kádermunkaval kapcsolatos párthatározat, egységének biztosítása, kormányrendelet következetesebb megvalósítása, ezen belül a kádermunka tervszerűségének, a hármas követelmények érvényesítésének, a minősítések tartalmának, őszinteségének, az előírt határidők betartásának javítása; — az intézetek alkotó, érdemi kapcsolatainak fejlesztése — nemzetközi síkon — a szocialista országok rokon intézeteivel — hazai viszonylatban —, a tudományos társintézetekkel, a felsőfokú oktatással és a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását végző munkaterületekkel. — A Párt kerületi Bizottságának, a tudományoskulturális intézetek pártszervezeteinek feladata: a kommunisták eszmei-politikai egységének szilárdítása, pártrendezvényeken az érdemi, elvipolitikai (szakmai-ideológiai) kérdések elvtársias megvitatása, pártunk politikájának helyi érvényesülését elősegítő közös állásfoglalások kialakítása és ezek szilárd képviselete; — a kommunisták megfelelő szintű ideológiai (tudományos) politikai képzésének, továbbképzésének elérése, tervszerűvé tétele; — az intézeti vezetés munkájának segítése, a vezetők beszámoltatása; Az MSZMP Budapesti Végrehajtóbizottsága az I. kerületi PVB jelentését megvitatta és megállapította, hogy az előterjesztett jelentés reális, őszinte értékelést adott az MSZMP Központi Bizottsága Tudománypolitikai Irányelvei kerületi érvényesítésének valóságos helyzetéről, a végzett munkáról, a meglevő gondokról. Következtetései és a feladatokra vonatkozó állásfoglalásai is helyesek. Az I. kerületnek sajátossága a szellemi dolgozók — ezen belül a tudományos és kulturális intézetekben foglalkoztatottak — magas aránya. A pártbizottság bonyolult feladatát jól látja el, helyes irányban tevékenykedik és a jövőben is ezt a területet pártmunkája előterébe kell állítania. A kerületi pártbizottságnak, a helyi pártszervezeteknek legfőbb feladata a jelentésben megfogalmazott, elért eredmények megszilárdítása és ezen az alapon a további előrehaladás biztosítása. Az eddigi eredmények tekintetében nem szabad türelmetlennek lenni, de túl türelmesnek sem. Az illetékesek figyelmébe ajánljuk: — a magyar társadalomtudományos és kulturális intézeteknek a szocialista országok (mindenek előtt a Szovjetunió) testvérintézeteivel történő szorosabb, alkotó, egymás eredményeinek, tapasztalatainak kicserélését stb. szorgalmazó — legfelsőbb szinten történő — kezdeményezését; — a kapitalista és a szocialista tanulmányutak, ösztöndíjak, kutatók és vendégelőadó cserék stb. problémáinak mérlegelését és rendezésének elősegítését; — az állami személyzeti munkára hozott kormányhatározat végrehajtásának — tárca, akadémiai, esetleg kormányszintien történő —értékelését és a szükséges konzekvenciák levonását; — a kutató intézetek legtehetségesebb tudományos munkatársainak a felsőfokú oktatási intézetek pedagógiai munkájában történő szervezett részvétele rendjének kialakítását; — a tudományos és kulturális intézetek kutatói és segédszemélyzete fizetésének — közeli perspektívában történő — rendezését. Nem szabad belenyugodni abba a helyzetbe, hogy például a tudományos dolgozók egymás tudományos munkáját gyakran nem bírálják, elfogultan ítélik meg, a vitákat nem ritkán opportunista módon megkerülik és ennek felszámolásában a kommunisták, a helyi pártszervezet sem tevékenykedik kellően, példamutatóan, kezdeményezőén. A kerületi PB-nak ösztönözni, segíteni, bátorítani kell mindenek előtt a pártszervezeteket, a kommunistákat eszménk, politikánk harcos — megalkuvástól, kényelmességtől, elfogultságtól mentes — képviseletére, aktív, vitatkozó, bíráló, tehát alkotó légkör és munkastílus kialakítására és rendszeressé tételére. Nem szabad belenyugodni az olyan felfogás meglétében sem — legyen az egyedek vagy csoportok nézete —, amely a kutatói szabadságot hibás szemléletből eredően, társadalmunk érdekeitől elvonatkoztatva, politikai felelősség nélkül képzeli el és akarja megvalósítani. 2 3-