MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1972

1972-09-22 385. öe. - 1972_VB 385/9

fellendüléséhez. A feldolgozás során az intézetek dolgozói jobban megértették a párt tudománypolitikáját, munkájukban követendő elveket, tudományáguk feladatait. Az MSZMP I. kerületi Bizottsága 1969. október 29-i ülésén összegezte és elemezte a KB Tudománypolitikai Irányelvek párt taggyűlési vitáinak tapasztalatait. A végrehajtás érdekében Intézkedési Tervben rögzítette a kerületi PB és a pártszervezetek feladatait. Arra törekedtünk, hogy tervünk jól tükrözze a leglényegesebb ideológiai-, politikai feladatokat; a pártszervezetek hosszabb távra szóló teendőit. Kerültük a túl általános feladat meghatározásokat, 13 intézmény pártszervezete számára külön is — az illetékes politikai, tudományos irányítószervekkel, az intézetek vezetésével és a helyi pártvezetőségekkel előzőleg egyeztetett konkrét -— feladatokat dolgoztunk ki. A pártszervezetek részben korábbi és a pó.rttaggyűléseiken szerzett tapasztalataik, részben a PB Intézkedési Terve alapján, helyesen határozták meg az intézetek előtt álló feladataikat, amelyeket az azóta eltelt időszak gyakorlati eredményei igazolnak. II, A Tudománypolitikai Irányelvek érvényesítésének tapasztalatai a) A társadalomtudományok területén alapjában sikeres harc folyik a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazásáért. Az utóbbi években kibontakozóban van egy marxista szemléleten nyugvó és új, korszerű módszereket alkalmazó tudományosság. Az elmúlt években a társadalomtudományok valóságfeltáró funkciója jobban érvényesült. Ezt bizonyítják például: a történészek törekvései a történeti múlt tanulságainak feltárására és hasznosítására, a nagy összefoglaló művek megírására (Magyarország 10 kötetes története, Budapest története). A néprajzi és szociológiai kutatók erőfeszítései a jmai társadalmi valóság mélyebb megismerésére; a népművelők tevékenysége a tudatformálás hatékonyságának növelésére; a múzeumaink színvonalas kiállításai pl. „50 év a Nagy Október útján", „Lenin 1870—1970", „Magyar Tanácsköztársaság", „A 25 éves szabad Magyarország" stb. A tudományos publikációk általában marxista igénnyel készülnek, de ez az igény sok esetben csak megközelítést nyer, a művek közül nem egy tartalmaz többé-kevésbé vitatható álláspontokat. Sok szerző megelégszik saját marxista igényű koncepciója kifejtésével és nem vitatkozik megfelelő mértékben a polgári, kispolgári nézetekkel. Az intézeti gondozásban megjelenő publikációknál — megítélésünk szerint — tovább kell erősíteni az Intézet vezetőségének, a nem intézeti gondozásban megjelenő publikációk esetében az adott folyóirat szerkesztőségének felelősségét. A nem intézeti gondozásban megjelenő publikációknál meggondolandó lenne a bejelentési kötelezettség és a szaklektori vélemény kérésének bevezetése, illetve szabályozása. A publikációk tematikája kiszélesedett, figyelemre méltó a legújabbkori, a munkásmozgalom és a magyar történelem problémáit tárgyaló munkák gyarapodása. Lemaradás tapasztalható a környező országok történelmi problémáiról, a közvetlen történeti, elméleti, szemléleti és módszertani kérdésekről, valamint az 1949 utáni szocialista korszakról szóló publikációk területén. b) Az MSZMP Központi Bizottságának Tudománypolitikai Irányelvei megvalósítása során a társadalomtudományok területén élénk szellemi tevékenység bontakozott ki. Jelentős viták folytak az intézeti fórumokon, pl.: a „nemzeti vita" (MTA Történettudományi Intézet); a társadalmi struktúra és a bürokratizmus (MTA Szociológiai Intézet); a tudományos munka helyzete a múzeumokban (Budapesti Történeti Múzeum); a tudományos kutató munka párt- és állami irányítása, tervezése a társadalmi tudományos intézményekben stb. Az elmúlt évek legélesebb ideológiai-, politikai vitája az MTA Szociológiai Intézetében bontakozott ki, — 1968. augusztus 21-ét követően — amelynek során a párt politikájával, a marxizmus-leninizmussal ellentétes nézetek is jelentkeztek. Jól érzékelhető volt, hogy ideológiai életünk egyik kulcskérdése az a vita, amely akkörül folyik; lehet-e többféle marxizmus, lehet-e pluralizmus a marxizmuson belül, vagy pedig nem? Milyen jogosultsága van a különböző irányzatoknak? Ki, vagy kik hivatottak a helyes álláspont meghatározására? A kérdés megítélését, helyes értelmezését elméleti és politikai szempontból nagyon jelentősnek tartottuk és tartjuk ma is. Pártbizottsági ülésen, titkári értekezleten, nem egy alapszervezeti taggyűlésen állást foglaltunk; a kerületi Pártértekezleten is kifejtettük véleményünket: a marxizmus pluralizmusának koncepciója elfogadhatatlan, az alapvető kérdésekben csupán egy, az objektív valóságnak megfelelő helyes válasz létezik. A marxizmus pluralizmusának nyílt hangoztatásával ma már nem találkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy egyszer s mindenkorra leküzdöttük. Ugyanis egyes kérdés felvetések e felfogás létét tükrözik. —• Miért nem lehetséges társadalomtudományos kérdésekben többféle válasz, többféle igazság? — Ki fogja a viták politikai tartalmát minősíteni? Hogyan kell értelmezni azt, hogy tudományos megközelítés többféle lehet, de helyes marxista válasz csak egy? — Kire tartozik a tudományos viták eldöntése, az objektív igazság megállapítása különös tekintettel azok szakmai-, ideológiai jellegére? Ismertek az olyan szórványosan, de fellelhető vélemények is, amelyek a felsorolt kérdésekre a válaszokat teljesen relatívvá és ezzel tudománytalanná is szeretnék tenni. Szintén károkat okoz az a szemlélet is. amelynek hordozói a vitáik során 2 9