MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971

1971-01-15 341. öe. - 1971_VB 341/36

- 7 ­Jelentősebb ingatlanvagyonnak kell tekinteni az igénylő, vagy a vele együttélő házastársa /élettársa/ és kiskorú gyer­meke kizárólagos tulajdonában álló lakóépületet, örökla­kást, társasházlakást, szövetkezeti lakást, vagy ezzel egyen­értékű egyéb ingó és ingatlan vagyonát. Azt, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt bérlakás,vagy szövetkezeti lakás juttatásban nem részesülhet, lakótolop­szcrü társasház, vagy egyéb szervezett magánerős építkezé­sek felé kell irányítani, Nem lehet vagyoni - jövedelmi viszonyaitól függővé tenni a bér és szövetkezeti lakás juttatását azok számára, akik lakáscsere- szerződés utján jutnak lakáshoz, továbbá akik lakását, vagy az általuk lakott ingatlant közérdekű célból igénybe veszi!:, kisajátitják. Lakásgazdálkodási szempontból továbbá indokolatlan korlátozni a lépcsőzetes lakáscsere igényeket, vagyis azok kizárását a bér és szövetkezeti lakás juttatásból, akik jelenlegi bérlakásuk helyett kisebb szo­baszámú, vagy alacsonyabb komfort- fokozatú lakást igényel­nek. 5#/ A_z, ij Qéi ^^^ka^ej^ó^X álj^ . A kategorizálás azt a célt kívánja megvalósítani, hogy az igények csoportosításával elirtérolható legyen a lakással nem rendelkező, illetve a lakást visszahagyó igénylők nyil­vántartása. Az igényeket - valamennyi lakásellátási formában - két fő kategóriába kell sorolni, Jk>i^kAík ÓÜ?ig'ápja_ ta rjtoznok azok az igénylők, okik: a, tanácsi bérlakással vagy beköltözhető ingatlannal ne.m rendelkeznek, b, olyan-bérlakásban, tulajdonukban /használatukban/ álló ingatlanban laknak, amely műszaki, illetőleg egész-

Next

/
Thumbnails
Contents