MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971

1971-01-15 341. öe. - 1971_VB 341/11

Peják elvtárs felveti, hogy meddig'család a család. Csa­ládnak azokat tekintjük, akik egy közös lakásban laknak, pl. szülők, nagyszülők, gyerekek és azok házastársai. Ezt a nogszabály pontosan rögziti. Azonban, amikor a fiatalok igénylést nyújtanak be és a szülők maradnak a jelenlegi lakásban, akkor a szülők jövedelme, vagyona nem számit. Abban az esetben, ha az ott maradó szülők igényét nem ha­ladja meg a lakás, akkor ez más elbirálás alá esik. Fel­veti továbbá, hogy az anyagban miért szerepel, hogy a la­káskeret legalább 20 %-át a fiatal házasok részére bizto­sit juk. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy a fiatal há­zasok esetében - a jelenlegihez hasonlóan - a 20 %-ot mi­nimálisan meg kell tartani, de az lehet 38 % is. Azt tisz­tázni kell, hogy nem a Fővárosi Tanács osztja el ilyen a­rányban a lakásokat, hanem a kerületekben kell ezt érvény­re juttatni. Andrikó elvtárs felvetette, hogy az anyagban ugy szerepel, hogy a lakások többségét fizikai dolgozó kapja. Több al­ternatívát dolgoztunk ki erre vonatkozólag. A Végrehajtó­Bizottságunk ugy foglalt állást, hogy a rendelkezésre ál­ló bér- és szövetkezeti lakásokat a fizikai dolgozók több­sége kapja, ^zért nem százalékban határoztuk meg, mert a szociális szempontok figyelembevételével kívánjuk elosz­tani a rend Ikezésre álló lakásokat, de 50 %-nal minden esetben a közvetlen fizikai dolgozók kapják. Az elosztási tervnek részét képezi a központi feladatok megoldására tartalékolt lakások. Ez szükséges, ezen vál­toztatni nem tudunk. A központi feladatokra tartalékolt lakásokkal nem a Fővárosi Tanács, hanem az érintett kerü­leti tanácsok rendelkeznek, A IV. ötéves terv időszakban 17-18 ezer lakást kell szanálni, s ezt a lakásmennyiséget a kerületi tanácsok kapják meg. Vita van még azon, hogy ezt a lakásmennyiséget a 22 kerület között osztjuk-e el és ők gazdálkodjanak-e vele ? vagy csak azok a kerületek kapják-e meg, ahol a szanálás történik. Mindkét elképze­lésnek van előnye és hátránya. Továbbá döntés történt ar­ra vonatkozólag is, hogy 5 év alatt kb, 3.500 életveszé­lyes lakást kell bontani és erre is tartalékolni kell, va­lamint egyéb más fontos feladatok végrehajtására, illetve megoldására. Egyetértek azzal, hogy a lakás elosztásánál a szakszerve­zet és a társadalmi bizottságot be kell-vonni a munkába, és véleményét figyelembe kell venni, de a döntés a taná­csokat illeti. A birói Ítéletek döntő többsége olyan, hogy az illetőt szükséglakásba kell elhelyezni és ebből következik, hogy nem kell fizetnie lakáshasználatbavételi dijat. Azt azon­ban meg kell mondanom, hogy ezeket a birói Ítéleteket nem igen tudjuk végrehajtani, mert nincs elég szükséglakás. Ami a vállalatok beleszólását illeti a lakás elosztásnál, véleményünk szerint ezt nem lehet engedélyezni. Nem jár­ható az az ut, hogy ebben a kérdésben az üzemeknek dönté­si joga legyen. Ez tanácsi feladat. Az üzemi lakásépítés

Next

/
Thumbnails
Contents