MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971

1971-09-24 361. öe. - 1971_VB 361/34

komoly erőfeszítéseket tesz. Pl. fizikai munkaerőmegtakaritó, termelékenységnövelő fejlesztés, beruházás; a létszámpótló jellegű külső termelési kooperációs hálózat bovitése; a hazai és a külföldi műszaki fejlesztési erőforrások fokozottabb igénybevétele; a felvonógyártáshoz szakmunkások átvétele, szakmunkásképzés beinditása; a műszaki fejlesztők át- és továbbképzése, belső átcsoportosítása; a felsőfokú végzettséghez nem kötött alkalmazotti munkakörökben felvételi zárlat. A termelékenység további javitása, az anyagi érdekeltség növelése. A vállalat hatékonyabbá kivanja tenni az élőmunka felhasználást; e célból a termelékenységnek mintegy 18 %-os további növelését irányozta elö a tervidőszakban. A feladat megoldásában fontos szerepe van a jövedelempolitikai célkitűzéseknek is: a tervidőszakban az átlagos jövedelemszintnek legalább 15 %-kal, azokban a rétegekben pedig, amelyekre a megvalósítandó terv legdöntőbb feladatai hárulnak - a terv megvalósítása esetén - legalább 2o-25 %-kal való emelése /ez utóbbihoz tartozik mindenekelőtt a tervezők-szerkesztők és technológusok tervezett intenziv premizálása, valamint a vállalati átlagot meghaladó jövedelemfejlesztése/. Az utóbbi évek nyereségtömege átlagos szintjének /kb. 4oo millió Ft/ elérése és - lehetőség szerint - annak növelése, a csökkenő fajlagos állami viszszatéritéssel, s az árpolitika adottságaival számolva. A mérleg szerinti nyereség "szinten tartására" elsősorban kihat, hogy a fajlagos szubvenció 1975-ig fokozatosan 4o %-kal - lo Ft/Rbl-re - csökken. A csökkenés 5 év alatt - az 1968-197o. években ténylegesen igénybe vett évi átlagnak megfelelő összeghez képest - több mint 1 milliárd Ft. Az állami visszatérítés ilyen mérvű csökkentését, valamint egyéb nyereségcsökkentő tényezőket /anyagárak emelkedése stb./ a vállalat csak a gyártmánystruktura átalakításával és az önköltség csökkentésével ellensúlyozhatja; áremelésre, az emelkedő költségek áthárítására termékeinek zöménél gyakorlatilag nincs lehetősége /pl. az államközi egyezményekben, a hosszúlejáratú szerződésekben mennyiségileg és értékben is meghatározott szállitási kötelezettségek szerepelnek/. A belső mechanizmus tökéletesítése. A vállalat - folytatva a belső irányitás fejlesztésére irányuló, korábbi években megkezdett tevékenységét - a tervidőszakban kiemelten foglalkozik az operatív tervezés és tervelszámoltatás korszerűsítésével. A termelés-szervezői munka főleg a gyáregységek termelésirányítási rendszerének fejlesztésére irányul. A vállalat továbbfejleszti a meglévő elektronikus számitógépparkot; igy több és gyorsabban feldolgozásra kerülő információ segítheti majd a vezetői döntések előkészítését. A belső mechanizmus fejlesztését szolgálja az egyes fontos munkafolyamatok korszerűsítése is /pl. középgépre és számitógépre épülő komplex anyaggazdálkodási rendszer kialakítása/. III. A vállalat politikai helyzetének értékelése A vállalati pártszervezet taglétszáma 3ooo fő. Ez a törzsgyári összlétszám 2o %-a. A szervezeti tagozódás: vállalati PBí 7 közbeeső PB; 8 csucsvezetőség; 81 alapszervezet. A vállalaton belüli politikai munka tartalmát, fő irányát a X. Pártkongresszus határozatának helyi imegvalósltásából adódó feladatok határozzák meg. Ez a politika - a vállalati PB irányitása mellett - alapjaiban ered-