MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-07-31 330. öe. - 1970_VB 330/26

2 • u tására, a munka jobb megszervezésére, a veszteségidők kikü-. szöbölésére. A munkanormák kezelése nagyon háttérbe szorult. Még a feszült munkaerőhelyzet közepette sem kényszerültek rá a vállalatok vezetői, hogy a teljesítménykövetelményeket reálissá tegyék. Nem foglalkoznak az alkalmazotti létszámszükségletek meghatározásával sem. Részben ennek tudható be,hogy az alkalmazotti létszám általában növekedett, de még ott is, ahol a munkáslétszám stagnált, vagy csökkent. Nem tudatosult mdg a vállalatok vezetőinek körében, hogy a létszámhiányt csak a munka jobb megszervezésével, a termelékenység gyorsabb ütemű növekedésével, a munkaigényes munkaterületek gépesítésével, intenzivebb műszaki fejlesztéssel lehet megoldani. Sok esetben felülről várják a segítséget, nem törekednek saját.belső tartalékaik megfelelő feltárására és működtetésére. A vállalati középvezetők gyakorlatában az anyagi ösztönzés elvei gyakraö. szenvednek csorbát. Nagyfokú körükben a bátortalanság, a biztonságra való törekvés, a konfliktusok kerülése. Egy részüknek politikai, közgazdasági felkészültsége nem elégséges, a feladatuk ellátásához több vezetőkészségre volna szükség. Nem kapnak munkájukhoz kellő segitséget a felsővezetőktől. Erkölcsi- és anyagi megbecsülésük nincs arányban a munkamegosztásban betöltött szerepükhöz képest. A vállalati gazdálkodásban a munkaügyi apparátus szerepe megnőtt. Pe sok vállalatnál nem jutottak még el ennek felismeréséig. Részben ezzel függ össze a.vállalati bér- és munkaerőgazdálkodás alacsony szinvonala. Főleg nagyobb vállalatoknál.a munkaügy területén dolgozók szakmai színvonala' megfelel. Általánosságban nem megoldott az utánpótlásuk és szakmai képzésük, illetve továbbképzésük.