MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-07-31 330. öe. - 1970_VB 330/7

¥ -i Amikor a reformot elfogadtattuk, akkor azt mondtuk, hogy aki többet dolgozik, több bért jaap. Volt illúzió, hogy ez bekövetkezik. Ha a vállalat eredményesebben végzi munkáját, a dolgozóknál jelentkezik hatása, de az már nem mondható el, hogy aki egyénileg jobban dolgozik, többet keres, mert ez nem igy van. Jelenleg igen erős az ilyen demagógia. Tapasztalataink szerint a jelenlegi eláztassál a közvélemény nincs megelégedve. Bár a vállalat vezetői éa a dolgozók közötti kapcsolatot elismerik és jónak tartják, korántsem mondható el, hogy ilyen kedvező a kategorizálás aorán kialakitott véleményük. Megállapitható, hogy a bér zés alakulásában lényegbevágó kilengés nem volt. A szabályozó rendszerünk kordában tartotta a bérezési rendszert. Ha a szocialista bérezést akarjuk betartani, akkor a kilengések elkerülhetetlenek. Felvetődik a kérdés, hogy mit hozott a reform? Véleményem szerint munkaerő konjunktúra van, s ebből a helyzetből kell kimozdulni. Centrális beavatkozást kell alkalmazni, de ezt szemléleti hatások befolyásolják. Nagyon alaposan meg kell társaim, vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az anyagban felvetett következtetéseket miként módositauk. Az anyagot jónak tartom. Javaslom, hogy ne Írásban küldjük ki csupán, hanem előzetesen széleskörben vitassuk, értékeljük s egyben hasznositsuk a tapasztalatokat. Javaslom továbbá, hogy oktatási rendszerünk keretében foglalkozzunk a szocialista bérezés kérdésével. Somogyi Imre elvtárs: Az anyaggal egyetértek, nagyon alapoanak tartom. Állandóan figyelemmel kell kisérnünk, hogy a jövedelemelosztás hogyan alakul a szocialista bérezésben. Véleményem szerint nincs meg a kivánt összhang a hatékonyabb, jobb munka és a jövedelmek, bérek között. Ez részben a vállalati, részben a személyi fizetéssel van kapcsolatban. Azt tapasztaltuk, hogy a bérek sinylették meg a vállalat rossz eredményességét. A dolgozók jövedelmében nem érvényesült a differenciálás. Az ipar és iparágak közötti aránytalanságokkal kapcsolatban szerintem nem kell attól félni, hogy a könnyűipari ágazat a nehézipart utóiéri. Az anyag 4. oldal utolsó bekezdésében a szakmunkások, betanított munkások és segédmunkások közötti arányokban bekövetkezett változásokról ad számot. J-tt meg kell mondani, hogy a