MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/95

- 32 35 alakulása sem igazolja. A kifejezés tehát azért sem jó, mert téves következtetésekre vezet. A jelenlegi "fellazulás" több vonatkozásban inkább a saját, mint az imperializmus tevékenységének eredménye. A kifejezés homályban hagyja azt is, hogy ki lázit és mit lázit. Ezért önmagunkat is demoralizálhatjuk vele. A "fellazulás" helyett célszerűbb a dolgokat nevén nevezni, kimondva, hogy az előző időszakkal szemben több a szervezetlen és szabályozatlan folyamat; hogy az uj gazdasági mechanizmus az általunk kitűzött célt még nem érte el /nem is érhette el/; és célkitűzéseinkkel ellentétes hatások is jelentkeztek. Ezért az eddigi szabályozókat ujabbakkal kell kiegésziteni. A nehézséget az jelenti, hogy - ugy látszik - erre nem voltunk magfelelően felkészülve. Pedig a gazdasági törvényekről meglévő ismereteink jelzik, hogy: - a gazdasági törvények az emberek cselekedetein keresztül érvényesülnek; - nem tiszta formában, hanem az objektív gazdasági valóság ellentmondásai alapján, korlátozó és segitő ellenhatások közepette; - ezért a gazdasági törvények érvényesülése tendencia jelleggel bir; - felhasználásuk nemcsak a vezetők felismerésén, hanem a tömegek tudatán is múlik. Ami a "fellazulás"-t illeti, a szervezetlenség és a szabályozatlanság mindig lazulás, ha ugy tetszik: "fellazulás". Lazulás azonban mindig csak addig a pontig van, amig a kiigazítás meg nem történt. Ezért mindig lesz lazulás és kiigazítás, melyeket a párt- és állami határozatok és a törvényalkotás jeleznek. Nagyon fontos, hogy a káros folyamat felismerése és szabályoo / e