MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/87

- 24 ­Megjegyzések a 4.sz„ táblához Az izgatás kivételével, a jelzett bűncselekmények az 1964. évi.szint alatt állnak. Súlyuk is csökkent az összes ismer­té vált bűncselekményen belül. Az összeesküvés, szervezkedés és izgatás között nem áll fenn kapcsolat. Ez különösen jól megfigyelhető 1966-ban, amely a szervezkedés tömegtámaszának hiányát mutatja. Az izgatás, az 1967. évi izraeli agresszió és az 1963-as cseh­szlovákiai események kapcsán sem érte el az 1966. évit /az 1956-os ellenforradalom 10. évfordulója/. - Az izgatások és a hatósági személyek elleni erőszak nagyobb része alkoholos állapothoz és gyakran bünte­tett előéletüekhez kapcsolódik. Többször előfordult, hogy kisebb-nagyobb csoport a törvénysértő oldalán lépett fel. Ez zavarja az intézkedő rendőr biztonság­érzetét, - A fegyverrel és robbanóanyaggal való visszaélés zöme általában nem politikai célzattal történik. Nagyrészt a szanálások, épületátalakitások alkalmával és egyéb módon talált és be nem szolgáltatott fegyverrejtege­tést takar. A fiatalok közül egyesek "rangot adó" ér­téktárgynak tekintik. - A tiltott határátlépés előkészületét és kisérletét döntő többségben a fiatalabbak követik el. Gyakori inditék a kalandvágy, a rossz tanulmányi előmenetelj a nagyobb kereset reménye, de szerepet kap a nyugati propaganda is. Az elkövetők egy része büntetett elő­életű. Esetenként a társadalmi szembenállás motiválja. Nagymértékben csökkent a röpcédulázás. Régebbi tapasztalatok­kal egyezően, a cselekmények egy része /utcán és belső helyi­ségekben/ falrafirkálásban /fasiszta jelszavak és emblémák/, illetve plakátok /főleg az arab népek melletti szolidaritást hirdetők/ megrongálásában nyilvánul meg. Általában a fővárosban elbirált államellenes és politikai jellegű büntettek súlya nem volt jelentős.

Next

/
Thumbnails
Contents