MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/69

- 6 ­gek keretében megszerezhető anyagi előnyökért. Szaporodik a pillanat lehetőségeihez való igazodás. Az előzőekhez képest több forrása keletkezett a munka nélkül szerezhető anyagi­aknak. A spekuláció gyors helyzetfelismerése ezt ki is hasz­nálta. A törvények alkotásánál ezt idejében nem szabályoz­tuk, a morál pedig kevésnek bizonyult. c/ Az emberek nagy többsége bérből, fizetésből él. Nem juthat más jövedelemhez. Anyagi elégedetlenséget vált ki belőlük a tartós értékek felé irányuló tendencia. Gyakran más szinten keresik önmagukat, máshová viszonyítanak. Látják, hogy má­sok hamarabb élnek jobban. Ezt táplálja a munkások és alkal­mazottak egy részének /szociális helyzete miatt is/, vala­mint a nyugdijasok nagyobb részének nehéz anyagi körülménye. Az elégedetlenség azonban tapasztalható indokolatlan esetek­ben is. d/ Az életszinvonalat és az elosztást általában szubjektívan ítélik meg. A tényleges és óhajtott jövedelem közötti kü­lönbség, az egyes jövedelmek adta lehetőségek és az igények közötti nagy eltérés az "elszegényedés" érzését keltik. Ezért versengés alakult ki az "elmaradt" szükségletek gyors pótlására, s az igények gyakran meghaladják a lehetőségeket. Ezek az irányzatok együttesen folyamatot alkotnak. Elősegítik, hogy: - Jelentkeznek az egocentrikus közszellem kialakulásának csi­rái. Az egyéneken tul kollektívák, vállalatok növelik nyere­ségüket árdrágítással, minőségrontással, a szűk kapacitással való zsarolással, a közellátásra káros intézkedésekkel. - Erősödött a versengés, de gyakran a társadalmi érdekekkel el­lentétes irányban. Ziláltabbá váltak az egyén és egyén; az egyén és kollektíva; az egyén és társadalom; a kollektíva és kollektíva; a kollektíva és társadalom közötti viszonyok. A társadalmi érdek mintha távolabb került volna a látókörből. - Harc folyik a szocialista elosztás helyesebb érvényesitésé­/ • / •

Next

/
Thumbnails
Contents