MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970
1970-04-24 324. öe. - 1970_VB 324/18
Katona Imre elvtárs; Egyetértek azokkal a minősítésekkel, továbbá a jelentéssel kapcsolatos megjegyzésekkel, javaslatokkal, amelyek elhangoztak. Napjainkig sok minden történt a közlekedés vonalán. Azonban sok probléma van, de megértéssel kell kezelni. Arra kell törekedni, hogy az elképzelések, a koncepciók világosak legyenek. Mint nem közlekedési szakember szólok hozzá. Altalános kérdés; Csanádi elvtárs felvetette Budapest közlekedési helyzetét, szerepét, mellyel teljesen egyetértek. Egy kérdésben szeretnék hozzátenni, mint alapkoncepció. A perspektivikus fejlesztési tervnél milyen koncepciókat tüzünk ki? Az az álláspont nem helyes ami nyugaton van - Tokió, Londos, stb. - az ottani helyzetet világosan látjuk. Mi ezeket a tapasztalatokat összesiteni tudjuk és ez már magában megmutatja a feltételeket, amely alapján bizonyos problémákat kikerülhetünk. Hálunk a közlekedés állami szektorban van és ez is biztosit ja azt, hogy az ott leszűrt problémákat elkerülhetjük. Helyes az, hogy az egész budapesti közlekedést együtt kell összességében megvizsgálni és csak a KPM-nél nem lehet perspektivikus tervet kialakitani. Nem helyes az a koncepció ha mi azt mondjuk, hogy 10 év múlva sem megyünk előbbre, mert 10-15 év múlva ujabb és ujabb problémák merülnek fel. Ideálisan ezt nem lehet megoldani az igaz. Ezért a meglévő problémákból kiindulva nekünk határozott fejlesztést kell terveznünk. Tenni kell, hiszen önmagában is húzó erő és a közlekedés szempontjából is az. Még akkor is azt mondom, hogy előbbre kell lépni hogyha tudom - mint szakember -, hogy csak minimális eredményt érhetünk el. A következőnél bizonyos egyoldalúság észlelhető; pl. hogyan tudjuk biztositani a munkaerőt, és a kérdés másik oldala; hogyan nem lesz szükség a munkaerőre. Vagy hogyan lehet fejleszteni: erre odateszem a 25-30 autóbuszt, de másik oldala: ha ennek a felét kapjuk akkor- hogyan lehet előbbre menni? A fejlesztési koncepcióban ezeket a másik kérdéseket is vessük fel, mert csak ugy reális. Uj igényeknél: a most megkapott segitséget, melyet a BKV, kapott még nincs kiaknázva. Gondolok a munkabérekre. Itt nem futott még ki semmi és ugyanakkor tucat számba hozzák a problémákat. Nyugdij problémák: ezt az utat járhatatlannak tartom, hogy mi az alapvető nyugdíjtörvényünkön ilyen tipusu kategóriára alapvetően változtassunk, és itt egyetértek a Szakszervezettel.