MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/57

5* hogy ki lázit és mit lázit* Ezért önmagunkat is demoralizál­hatjuk vele. A "fellazulás", helyett célszerűbb a dolgokat nevén nevezni, kimondva, hogy az előző időszakkal szemben több a szervezet­len és szabályozatlan folyamat; hogy az uj gazdasági mecha­nizmus az általunk kitűzött néhány célt még nem érte el /nem is érhette el/; és célkitűzéseinkkel ellentétes hatások is jelentkeztek. Ezért az eddigi szabályozókat ujabbakkal kell kiogésziteni. A nehézséget az jelenti, hogy - ugy látszik - erre nem vol­tunk megfelelően felkészülve. Pedig a gazdasági törvények­ről meglévő ismereteink jelzik, hogy: - a gazdasági törvények az emberek cselekedetein keresz­tül érvényesülnek; - nem tiszta formában, hanem az objektiv gazdasági való­ság ellentmondásai alapján, korlátozó és segitő ellen­hatások közepette; - ezért a gazdasági törvények érvényesülése tendencia jelleggel bir; - felhasználásuk nemcsak a vezetők felismerésén, hanem a tömegek tudatán is múlik. Ami a "fellazulás"-t illeti, a szervezetlenség és szabályo­zatlanság mindig lazulás, ha ugy tetszik: "fellazulás". La­zulás azonban mindig csak addig a pontig van, amig a kiiga­zitás meg nem történt. Ezért mindig lesz lazulás és kiigazi­tás, melyeket a párt- és állami határozatok és a törvényal­kotás jeleznek. i Nagyon fontos az, hogy a káros jelenség felismerése és sza­bályozása között mennyi idő telik el. Ez valóban az egyik jelenlegi problémánk. Helyzetünk azonban nem olyan, amit az általánositott "fellazulás" kifejezés fedne. A tényleges problémákat nem tagadjuk, csupán arról van szó, hogy azokat megnevezzük. i - 52 ­./.

Next

/
Thumbnails
Contents