MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/37

- 12 3* Megjegyzések a 3»sz. táblához Az anyagi és vagyoni jellegű bűncselekmények közvetve vagy közvetlenül, károsan befolyásolják az életszinvonalat, A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények a hatalom alapját - a közvagyont - támadják. Jellemző a társadalmi tulajdon kisebb összegű megkárositása és a pillanatnyi helyzet kihasználása. Az elkövetésben közrejátszó tényezők: - nehéz anyagi helyzet,-pillanatnyi pénzzavar 24.5% . - nyerészkedés, magántulajdonosi szemlélet, vagyongyűjtés, túlzott igények kielégitése 48.3% - iszákosság, rendezetlen családi élet, züllött környezet 15.-% - közrejátszó tényező nem volt megállapitható 12.2% Ezek országos- adatok, de kevés a -valószinüsége annak, hogy a fővárosban e tekintetben lényegesen más volna a helyzet. A társadalmi tulajdon dézsmálói között kevesebb a visszaeső bűnöző. - Az árdrágitás, a vásárlók mogkárositása, az üzérkedés a népgazdaság elleni bűntettekhez tartozik. A különböző vizsgálatok gyakrabban találkoznak ezekkel, mint ahogy azt adataink mutatják. Ehhez hozzájárul, hogy a vevő nem ellenőriz és nem tesz feljelentést, továbbá gyakran nem a becsapott, hanem az elárusitó védelmére kel a csúcsforgalom miatt. "Mit húzza az időt azért az 1 Ft-ért?" A főváros dolgozói még nem szokták meg és nem alkalmazkodtak a helyenként változó és eltérő árakhoz. Azok gyakran a becsapottság érzését keltik bennük, amit tényszerüsit, hogy valóban gyakran becsapják a vásárlókét. E bűncselekmények számszerű alakulására hatott az 1968. október 1-től hatályos Szabálysértési Kódex, mely a tulajdon elleni szabálysértések felső határát 200.- Ft-ról 500.- Ft-ra emelte. Ez csökkontőleg hatott a tulajdon elleni és más bűncselekmények számának alakulására is. a / o