MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970
1970-03-06 321. öe. - 1970_VB 321/44
- 13 A budape sti vállalatok I97Q» é v i célk itűzései közö tt a munkaerő-gazdálkodás megjavitása ugyancsak a kiemelt feladatok közé tartozik. Az előző évektől v eltérően, az idén lényegesen többet kivannak foglalkozni a munkafegyelem, technológiai fegyelem megjavításával, a hanyag, gondatlan munka felszámolásával* ; -' --. A módszerek rendkivül különbözőek, melyeket alapvetően az ágazatban uralkodó munkaerő és bérhelyzet határoz meg, A szál ütás, kereskedelem, szolgáltatás területén inkább a munka . intenzitását javitó ösztönzőbb bérezéssel, a törzsgárda fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésével, a munkakörülmények javításával igyekeznek változtatni a helyzeten* Hasonló módszereket kivannak alkalmazni a nehéz fizikai munkát igénylő, hárommüszakos term,-lő területeken. Egyes ipari ágazatokban már találkozunk szigorúbb követelményekkel is. Pl. a notórius munkafegyelem megszegők ellen szigorúbban lépnek fel, vagy az elbocsájtás eszközeihez is nyúlnak. Nem vesznek fel olyan dolgozót, aki rövid idő alatt többször cserélt munkahelyet. /Egyesült Izzó, Magyar Hajó- és Darugyár, VBKM, stb./ Ezek- az intézkedések azonban még csak igen szórványosak, kevés a törekvés a munkaszervezés átfogó megjavítására, általában a munkaerő ésszerűbb felhasználására. Tapasztalataink szerint a vállalatok félnek a szigorúbb helyi intézkedésektől Ugy értékelik, hogy nem minden vállalatnál azonosak a munka-követelmények és a bérezési elvek, ezért ha szigorúbb intézkedéseket alkalmaznának, a munkaerőhelyzet rájuk nézve még hátrányosabban alakulna. Alapjaiban hasonló kép van a munkaerő-fluktuáci ó megállítására hozott intézkedések területén is. Számos vállalat megszüntette az újsághirdetéseket és nagyobb követelményeket igyekszik támasztani az újonnan felvett dolgozókkal szemben. Pl. megegyezés született a Híradástechnikai Egyesüléshez tartozó 13 vállalat között, hogy az uj belépőnek hat hónapig nem adnak több
